A világ harmadik legnagyobb demokráciájában már lecsuknak, ha összejössz valakivel

Szerző: Neményi Márton

Hiába szüntetik meg sorra az országok az értelmetlen szabályokat, a harmadik legnagyobb demokrácia most extrém törvényeket fogadott el. Ja, és akkor már az elnököt se szidd, ha kedves a szabadságod.

Brutálisan szigorú törvénycsomagot fogadtak el Indonéziában, amely belemászik az emberek magánéletébe, konkrétan a hálószobájába. Az állampolgárokra és turistákra is érvényes jogszabályok kimondják:

Tilos a házasságon kívüli szex és a nem házas párok együttélése is.

Azaz nemcsak a megcsalást büntetik, hanem a házassági előtti (és utáni) együttléteket is. Egyévnyi börtön is járhat érte, az illegális együttélést (érzi mindenki, mennyire abszurd már maga a kifejezés, ugye?) a párok “megúszhatják” fél évvel is, igaz, nem érkezhet akárhonnan a feljelentés: azt a rendőrségnek, az érintettek szüleinek, gyerekeinek kell megtenni, de akár a párok is feljelenthetik egymást, ha rajtakapják a másik felet. Ami a turistákat, üzletembereket illeti:

bármely külföldi állampolgár, aki – akár konszenzuális – szexuális kapcsolatot létesít egy helyivel, legyen az egyedülálló vagy házas, és a rendőrség ezt észreveszi, azt is lecsukhatják egy évre.

Pár éve már próbálkozott ezzel a világ negyedik legnépesebb országa (és harmadik legnagyobb demokráciája – legalábbis eddig az volt), akkor elsöpörte az ötletet a népharag, most azonban meglepően kis ellenállással átment a kezdeményezés. Yasonna Laoly igazságügyi és emberi jogi miniszter (igen, ez a két terület egy kézben van) elmondta:

“próbálták figyelembe venni a különböző szempontokat, de ideje volt történelmi lépést hozni, amivel elbúcsúzunk a gyarmatosítóktól örökölt törvényektől”.

Ez csak a törvénycsomag kattintós része, egyéb ijesztő passzusokat is tartalmaz a tervezet, amelyeket a következő három évben fokozatosan léptetnek érvénybe. Például:

  • Az elnök megsértése (értsd: vagy pozitívat mondhatsz és írhatsz róla, vagy semmit);
  • ugyanez vonatkozik az alelnökre, az államhivatalokra és a nemzeti ideológiára;
  • tilos a fogamzásgátlás népszerűsítése;
  • a vallásgyalázás szintén.

A közjogi méltóságok megsértéséért három év börtön jár majd; sértésnek minősül minden, amit az elnök és sleppje annak érez, hiszen neki kell bejelenteni az eseteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy újságírókat jelentgetnek fel és börtönöznek be, azt is, aki tényfeltáróként a korrupcióról ír cikket.

Apropó, korrupció: az ügyben tüntető aktivisták szerint virágzik majd az is, hiszen a rendőrök tisztességes csúszópénzt kapnak majd a rajtakapott pároktól (jellemzően férfiaktól, hiszen a többnyire muzulmánok lakta országban a nőknek viszonylag korlátozott lehetőségük van pénzt keresni.)

A ránézésre extrém szabályozás egyébként egyáltalán nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Az elmúlt tíz-húsz év arról szólt, hogy a távol-keleti országok sorban számolták fel az ilyen törvényeket, azaz Indonéziában főleg az a furcsa, hogy visszafelé halad, nem az, hogy ilyesmi megtörténhet. (És persze az, hogy általában a házasságon kívüli szexet bünteti, nem csak a megcsalást.) Tajvanon például két éve törölték el a megcsalás büntetését: addig ott is egy évet kaphatott az, akit rajtakaptak, igaz, csak a behatolást büntették, és arra is képi bizonyítékokat kellett bemutatni.

A helyzet a Fülöp-szigeteken a legsúlyosabb, ahol a törvények nemcsak bujtatottan, hanem kimondottan nőellenesek:

bármikor, bárhol lépnek félre a nők, elítélhetik őket, míg a férfiakat csak akkor veszik elő, ha az otthonukban fogadják a szeretőiket, esetleg “botrányos körülmények közt” buknak le.

Hogy ez mit jelent, a bíróság dolga eldönteni.

Az új indonéz szabályozás egyébként még nem is vészes ahhoz képest, hogy az ország nagy része muszlim: tudjuk jól, hogy a Közel-Keleten már azért is elítélhetnek egy nőt, mert megerőszakolták. Pakisztánban például “nagyon erős” bizonyítékokat kell felhoznia egy áldozatnak a nemi erőszakra, különben akár halálra is ítélhetik, Szíriában és Szaúd-Arábiában pedig még mindig dívik a kövezés.

Értelmetlen szabályozásért egyébként nem kell messzire mennünk, legalábbis szociokulturálisan. (Földrajzilag igen.) Amerikában 16 állam bünteti a megcsalást, a többségük szabálysértésként, de van, ahol vétségnek számít és börtön jár érte (Oklahoma, Michigan). Azt persze el lehet képzelni, hány büntetőjogi eljárás indult az ilyesmiért, azt meg pláne, hányan ülnek emiatt börtönben az eleve brutálisan túlterhelt amerikai büntetés-végrehajtási rendszerben.

Visszatérve Indonéziára: Taufik Basari ellenzéki képviselő azt mondta,

“csak azokban az ügyekben jár majd el a rendőrség, amelyek a családoknak fontosak, én pedig mindent megteszek majd, hogy minél kevésbé alkalmazzák a törvényeket.”

Értsd: az ilyen törvények eddig sehol sem akadályozták meg a párokat, hogy házasságon kívül szexeljenek, vagy hogy megcsalják egymást, és ez Indonéziában is így lesz. Ezt persze nem bátorításnak vagy jóváhagyásnak szánjuk, hanem egyszerű tényként közöljük.

Itt van még jó kis kontent