Ne csak növeszd a bajuszt, tudd is, miért teszed

Szerző: Neményi Márton

És ami a legfontosabb: irány az ingyenes szűrővizsgálat! Még elcsípheted a következőt a Movember vége előtt.

Kétharmadánál tart a Movember, azaz a kollektív bajuszverseny, amely sokkal többről szól egy jótét gesztusnál: ha ugyanis megérted, miről szól, jobb esélyed van rá, hogy ne legyél egyike a 3000 férfinak, aki idén is belehal abba, hogy nem veszi komolyan az ügyet.

Mi ez?

A Movemberről annyit sokan tudnak, hogy a férfiak bajusznövesztéssel hívják fel a figyelmet (mármint egymás figyelmét) a here- és prosztatarák veszélyeire. A mozgalom eredetét azonban kevesen ismerik: Ausztráliában indult az egyhónapos bajuszméregetés, majd Új-Zéland érintésével az egész világon elterjedt, és nemcsak a fenti nyűgökről, hanem általában a férfiak egészségi állapotáról szólt – a testiről és a mentálisról is. Utóbbi tekintetében világszerte egyre rémisztőbb a helyzet, Magyarországon pedig ugye mindig is az volt: alkoholizmusban, depresszióban, öngyilkossági rátákban egyaránt toplistások vagyunk. Ehhez képest vidám, „bajusznövesztő” bulikról van szó, a boldogabb városokban alkohollal és egymást lapogatva mutogatják egymásnak a bajszukat a férfiak, nem véletlen, hogy a Jameson az egyik legnagyobb szponzora az ügynek.

Mégis úgy alakult, hogy itthon kifejezetten a here és csatolt részei körül forog a Movember, amely jópár éve már MentsManust mozgalomként működik, és nem egyszerűen a nemzetközi projekt magyar megfelelője, hanem annál sokkal több. Ugyanis tényleg nagy a baj, nemcsak a statisztikák, hanem a férfiak saját egészségéhez (és testéhez) való hozzáállás ügyében is, így ma már külön egyesület viszi a kampányt és szervezi az ingyenes szűrővizsgálatokat Paul Ágnes kommunikációs szakember vezetésével. (A vele készült tavalyi interjúnkat itt olvashatjátok, és olvassátok is, nagyon tanulságos!) A szűrés vérvétellel történik, a laborban pedig a PSA-szintet mérik; ha gyanúsan magas, irány a doki és további (a közhiedelemben élőnél sokkal kevésbé kellemetlen) vizsgálatok.

Miért pont bajusz?

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért több ez, mint a többi kitűzős-karpántos kampány. Egyfelől mert ehhez nemcsak hangzatos szlogenek és progresszív üzenetek kapcsolódnak, hanem konkrét akciók is, amelyek férfiak életét mentik meg. (Az egyesület a tavalyi kampányig 23 esetet számolt össze, de biztosak vagyunk benne, hogy sokkal többről van szó.) Másrészt a bajusz miatt, amely, lássuk be, sokkal menőbb, mint holmi osztogatható vagy jótékony céllal vásárolható kiegészítő.

Hogy miért pont bajuszt növesztettek a (legenda szerint mérsékelten józan) ausztrálok, amikor kitalálták mindezt, nem tudni. Gendertudományok ide vagy oda, abban megegyezhetünk, hogy a fazonírozható méretű bajusz növesztése alapvetően a férfiak kiváltsága, azt pedig tudjuk,  hogy a felvilágosodás (de főleg a romantika) óta micsoda identitásképző tényező ez az arcunkon – nem csoda tehát, hogy ez lett az ügy szimbóluma. Mondanánk, hogy jókor, hiszen amúgy is divatba jött, de gyanítjuk, hogy inkább fordítva történt:

éppen a Movember járult hozzá nagyban ahhoz, hogy a férfiak elkezdtek bajszosodni, pontosabban megtartották a hónap vége után is.

Mi az a PSA?

A prosztataspecifikus antigén egy enzimfehérje, amely nagyrészt az ondóba, kisebb részt a véráramba kerül a címszereplő szervből. A lényeg, amit tudnod kell:

  • ha magasabb a kelleténél, az megbetegedésre, például prosztatarákra is utalhat;
  • kimutatható a vérből, azaz nem kell az egészségügyi személyzetnek ott matatni (még).

Fontos, hogy ha gyanús az érték, az nem jelenti azt, hogy nagy a baj, csupán további vizsgálatokra van szükség.

Ha azt hiszed, hogy ez téged úgysem érint, gyorsan felejtsd el: dehogynem érint. Íme egy tavalyi adat Paul Ágnestől: annak a valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon, ma csupán 64 százalék, sőt az érettséginél alacsonyabb végzettségűek között ez a szám 50 százalék alatt van.

Azaz 5 férfiból 3 éri meg a 65 évet.

És még egy: évente 4500 prosztatarákot diagnosztizálnak Magyarországon, és 1500 férfi hal bele a betegségbe. A másik 3000 pedig azért éli túl, mert időben elcsípik.

Mikor mehetek szűrésre?

Fontos év ez. „Az előző két év rendhagyó kampányai után végre ismét megnyílt az út a nyilvános, ingyenes szűrések előtt. Kis lépésekben, fokozatosan újra elindulnak a szűrések országszerte” – mondja a Mozgalom alapítója, Honti Dániel. Megnyerték partnerüknek ugyanis a vérvételekért eddig is felelős Magyar Vöröskeresztet. „Szívesen vesz részt szervezetünk a szűrések lebonyolításában. Annál is inkább, mert egyik alaptevékenységünk az egészséges életmódra nevelés és az egészség megőrzése. A véradási eseményeinken közel 300 ezer ember jelenik meg évente, 2023-ban az ország 10 megyéjében tervezzük megvalósítani az együttműködést.

A véradásokon minden alkalommal egyébként is van egy kötelező ujjbegyszúrás, tehát a PSA-mintavételhez nem is kell másik. Férfiként, férjként, magánemberként is fontosnak tartom, hogy előzzük meg a bajt, járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra”

– mondta Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója.

A következő ingyenes PSA-szűrés november 27-én lesz a Magyar Vöröskereszt székházában (1051 Budapest, Arany János utca 31.).

Akkor meg is vagyunk?

Szó sincs róla! Két feladatod még van:

  • #1 Szólj a főnöködnek!

A MentsManust Mozgalom rendszeresen kiosztja a FETI-minősítést (FérfiEgészséget Támogató Intézmény). A címet olyan cégeknek adományozza, amelyek felveszik a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi vizsgálatok sorába a prosztatarák-szűrést. Tavalyig öt FETI-plecsnit osztottak ki. Ez kevés, tessék elkapni a döntéshozókat a folyósón és a kávégépeknél, és lobbizni!

  • #2 Figyeld magad!

Ez az, amit mindig megígérsz magadnak (és a csajodnak), aztán úgyis elkummantod, ugye? Semmi baj, mi is, de idén tényleg elkezdjük! A prosztata önvizsgálata kissé nehezen kivitelezhető és úgysem tudod, mire érdemes figyelni, de az alábbi tüneteket vedd komolyan, és ne várj a PSA-tesztre, hanem irány az orvos!

  • Sűrű vizelési inger;
  • nem teljesen ürülő, csordogáló, csöpögő vizelet;
  • csípő, égető érzés, hidegrázás, akár egyszerre;
  • merevedési zavar.

Ami a heréket illeti, a következő a dolgod.

  • Tedd félre a büszkeséged, ez most sokkal fontosabb! Szánj rá havi öt percet!
  • Szobahőmérsékleten tapogasd végig őket, amikor épp nem fázol és nem is vagy beindulva.
  • Külön-külön tapogasd végig őket, figyeld, nem érzékeny-e, nem fáj-e valahol.
  • Hátul megtalálod majd a mellékherédet: ne ijedj meg, az nem tumor, teljesen természetes, hogy ott van.
  • Tapintsd végig a herék felett futó ondóvezetéket is!
  • Jegyezd meg, milyen érzés, egy hónap múlva pedig figyelj a változásokra is!

Ha csomót, fájdalmas képletet, érzékeny pontot, vagy bármi oda nem illőt tapogatsz ki, lásd az első pontot: irány a doki!

Önbecsapásban sajnos jók vagyunk:

Itt van még jó kis kontent

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás