Sokan éppen az óraszíj miatt választják ki magát az órát. Szerintem ez olyan, mint az abroncs vagy a szín miatt megvenni egy autót, vagy éppen a gombok miatt a kabátot. A jó hír, hogy szép és megbízható szíjakat vehetsz egy közepes óra árának töredékéért, amelyek akár évekig vagy évtizedekig is kiszolgálnak.
Ha tehát a gagyi, zörgős és szőrtépős fémszíj miatt a boltban hagynád álmaid Casióját, vagy éppen a méltatlan minőségű gumiszíj miatt lemondanál egy nagyszerű Orientről, ne tedd.
Alapok
Az órád szíját nagy valószínűséggel két kis stift tartja a helyén. Körülbelül úgy néznek ki, mint a kocsid motorháztetőjének vagy csomagtartójának teleszkópjai, csak miniatűr verzióban:
Alig 1-2 milliméter vastagságúak és üregesek, tehát a falvastagságuk körülbelül hajszálnyi. Hiába vannak acélból, kis terhelésre is eltörnek vagy meghajlanak. Ez bosszantónak tűnhet, de nem véletlen: ezek a lánc leggyengébb szemei, ha beakad valahová, akkor inkább az órád essen le, minthogy a csuklód törjön el, vagy a húsig nyúzza a csuklódat a szíj.
Hidd el, még a legsatnyább bőrszíj is erősebb, mint a stiftek. Persze elképzelhető, hogy a te órád azok közé a ritka kivételek közé tartozik, amelyeknél kis csavarok tartják a helyükön a szíjat, vagy éppen az óra házának nyúlványain kell átfűzni. Ez esetben korlátozottabbak a lehetőségeid a szíj kiválasztásakor, de legalább a stiftek miatt nem kell aggódnod. Sportoláshoz vagy fizikai munkához mindenesetre mindenképpen vedd le az órádat.
A lehetőségek
Bőr
Tradicionális, és éppen annyira tud rendkívül elegáns lenni, mint kétpálcás hulladék. Óraszíj választásakor ez jut a legtöbb ember eszébe, és ezt tudják a gyártók is. Gyakorlatilag mindenféle színben, formában és stílusban hozzáférhető. Válogathatsz a csatok formájából és anyagából is. A megszokott rozsdamentes acélon kívül választhatsz bronzot, titánt vagy akár damaszkuszi acélt is. Ha nem elég a szokásos sertés- vagy marhabőr, vehetsz struccból vagy akár aligátorból is.
Az árak a nagyon olcsótól a nagyon drágáig terjednek,
a minőség pedig nem okvetlenül pénz kérdése. A bőrszíj előnyei nyilvánvalóak: elegancia, végtelen választék és könnyű pótolhatóság.
Nagy hátránya viszont, hogy könnyen elhasználódik, a vizet pedig nagyon rosszul tolerálja. Vannak olyan bőr óraszíjak, amelyek elméletileg vízállóak, ezek viszont érzésre sokkal inkább műanyagra emlékeztetnek. A többire viszont nagyon rossz hatással lehet akár egy kiadósabb eső vagy néhány óvatlanabb kézmosás is, a gyakori izzadás pedig egyenesen kivégezheti őket néhány hét alatt.
NATO-óraszíj
A NATO-óraszíjak története 1973-ban kezdődött. Az első példányokat brit hadügyminisztérium rendelte meg a flotta és a hadsereg számára. Mivel katonai felhasználásra készült és közbeszerzett volt, tehát az elsődleges elvárás a strapabíróság és nagyon kedvező ár volt. A NATO-óraszíj kiválóan eleget tesz mindkét követelménynek.
A nylonból vagy poliészterből készült szíjak legfeltűnőbb tulajdonsága első látásra az extrém hosszúságuk. Ez nem véletlen, ugyanis pontosan az az elsődleges funkciójuk, hogy az óra alatt átfűzve az óra mindkét feléhez rögzíthetőek,
ezért ha az egyik stift fel is mondja a szolgálatot, az óra akkor is a csuklódon marad. Ügyesen kigondolt biztonsági intézkedés ez, ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy vastagabb kabát vagy akár búvárruha fölé is fel levessen venni.
A műanyag szálakból szőtt szíj természetesen teljesen vízálló, nem ártanak neki az extrém hőmérsékletek, és meglehetősen erős is. További előnye még az is, hogy gyakorlatilag végtelen színben kapható, akár csíkos kivitelben is, tehát könnyű legyártani és eladni bármelyik állam nemzeti színeiben. Némi nyomozás után találhatsz magyart is, de ha olaszt veszel, az is jó, csak viseld fordítva.
A NATO-szíj előnye tehát a filléres ár, a vízállóság és a biztonság. A javára írható az is, hogy mivel az óra alatt kell áthúzni, fémallergiásoknak sem kell érintkezniük a hátlappal.
Olyan óráknál pedig, amelyek nem stifttel rögzülnek, hanem az óra tokjába kell fűzni a szíjat, gyakorlatilag a NATO-szíj az egyetlen opció.
A hátrányai erősen szubjektívek: az ízlés ugyan nem vita tárgya, de a kinézete megosztó. James Bond ugyan képes bármit hordani úgy, hogy közben elegáns marad, de nem mindenki ennyire szerencsés. Azt se várd el egy NATO-szíjtól, hogy örök darab legyen, mert a minőségétől és a hordási módtól függően néhány hét, hónap vagy év alatt szétfoszlik. Ez persze nem okvetlenül baj, mert néhány sör áráért már vehetsz is egy újat.
Fém
Most is, mint szinte minden órás cikkemben, felhívom a figyelmet, hogy nem törekszem – mert nem is törekedhetek – a teljességre. Fémszíjak készülnek különféle rozsdamentes acélokból, titánból, aranyból, ezüstből és – fene tudja, miért – még alumíniumból és volfrámkarbidból is. A szemek mérete és rögzítési módjuk hasonlóan sokféle, ezért csak a leggyakoribb fajtákra térek ki.
A leggyakoribb anyag nyilvánvalóan a rozsdamentes acél. Célszerű választás, mert az elemeknek kiválóan ellenáll, erős, elegáns és nem is túlságosan drága.
Bevallom, más használati tárgyak – például kések – esetén nagyon is érdekel, milyen acélból készültek, de óraszíjak esetén nem látok különbséget a 904-es vagy a 316-os ötvözetek között. Jóféle rozsdamentes mindkettő, tehát generációkat is hibátlanul kiszolgál bármelyik.
A titán a közhiedelemmel ellentétben nem keményebb, mint a a rozsdamentes acél, az előnyei másban mutatkoznak meg. Egyértelműen könnyebb, fémallergiások is nyugodtan hordhatják, továbbá a karcolások is nehezebben látszódnak meg rajta, mert levegőn nagyon hamar oxidréteg képződik rajta.
Kapható még volfrámkarbidból készült óraszíj is, ami akkor előnyös, ha nagyon utálod a karcolásokat, mert gyakorlatilag vídiáról van szó. A gyémánton és a korundon kívül nagyon kevés anyag felülete keményebb. A volfrámkarbid szép és egyedi, a kémiai hatásoknak kiválóan ellenáll, viszont dögnehéz. Ha azt akarod, hogy az órád szíja évszázadokig karcmentes legyen, de nem bánod, hogy akár 30-40 deka a súlya, akkor a volfrámkarbid a tökéletes választás a számodra.
A leggyakoribb fém óraszíjak tömör, vagy lemezből préselt szemekből állnak. A tömör szemesek nyilvánvalóan drágábbak és igényesebbek, továbbá nem jellemző rájuk, hogy letépik a szőrt a csuklódról, a lemezből préseltek viszont könnyebbek. Csak rajtad áll, melyiket tartod előnyösebbnek.
Különös és egyedi fajtája a fémszíjaknak az úgynevezett mesh vagy milanese is, amely összefont acéldrótokból készül, és ezért hasonlít valamelyest a középkori sodronyingekre. Könnyen állítható a hossza, ha tehát például egy edzés után bedurran a csuklód, műszerész-csavarhúzó és egyéb speciális eszközök használata nélkül is felveheted az órádat. A mesh ráadásul kiválóan szellőzik is.
A festett vagy más felületkezeléssel ellátott fémszíjak és csatok kopni és karcolódni fognak, ez ellen nincs orvosság. A használati értéküket ez semmilyen módon nem befolyásolja és van, ami
még jobban is néz ki a használatból eredő hegekkel és sebhelyekkel,
de ha ezek zavarnak, akkor ne fekete vagy tükörfényesre polírozott szíjat, hanem fémszínűt válassz. A fémallergiát többnyire a rozsdamentes acélokban található nikkel okozza, ezért nagy valószínűséggel titánt vagy volfrámkarbidot allergiával is nyugodtan hordhatsz.
Gumi, szilikon, műanyag
A gumiból vagy rugalmas műanyagból készült óraszíjak nem is olyan ősrégi eredetűek, mint gondolnád. Csak az 1960-as években jöttek divatba, amikor elterjedtek a civilek számára készült búvárórák. Eleinte merevek voltak, és ezért törtek és repedtek is, de a gyártók mára már felülemelkedtek ezen a problémán. Ezek az óraszíjak kényelmesek, és normális körülmények között meglehetősen szívósak is.
Az eredetük azonban magyarázat az egyik legfőbb hátrányukra is. Csak a sportosabb órák néznek ki ízlésesen gumiból vagy műanyagból készült szíjjal. Másik nagy hátrányuk, hogy izzad bennük a csukód. Párás és meleg környezetben ez kellemetlen tud lenni. Hallani olyan véleményeket is, hogy gumi- vagy műanyagszíjjal még egy drága óra is olcsónak tűnik, hogy ez számodra előny-e vagy hátrány, azt neked kell eldöntened.
Nos, akkor mit kell tenned, ha eldöntötted, hogy lecseréled órád gyári szíját valami célszerűbbre és/vagy szebbre? Először is, mérd le a tokfülek közötti távolságot, hogy megtudd, milyen széles szíjra van szükséged.
A modern férfiórákon ez 20, 22 vagy 24 milliméter szokott lenni. A hossz ne aggasszon, ha nem extrém a termeted, mert ritka az olyan csukló, ami túl vastag vagy vékony lenne egy átlagos óraszíjhoz.
A szíjcserét magad is megoldhatod, ha van egy középen bereszelt kisméretű csavarhúzód, és nem félsz, hogy megkarcolod az órádat,
de természetesen rábízhatod egy profi órásra is. Megszokták, mert a XXI. századra munkájuk nagy részét épp az ilyen szíjcserék és elemcserék teszik ki.
Az óraszíj meglehetősen hatásos öltözékkiegészítő, de akár a célszerűség miatt is dönthetsz úgy, hogy lecseréled a gyárit. Arra pedig végleg semmi okod sincs, hogy egy ennyire olcsón és könnyen pótolható tartozék miatt tagadj meg tőled egy órát, amelyik amúgy tetszene.