Mi itt a Bronsonnál mindig riszpekteltük a felfedezőket, az innovátorokat és a tetteikkel számunkra jelzőfényként ragyogó, inspiráló hősöket, akik nem fogadják el a sablonválaszokat.
A most bemutatandó férfi ugyan nem pont ilyen, de azért valami hasonlót tett azzal, hogy egy olyan kérdés megválaszolására vállalkozott, ami bár csak kevesek oldalát fúrta, de mindannyiunk számára tanulsággal szolgálhat.
Zoltán harmincas évei elején járó, meglehetősen kíváncsi természetű férfi. Pár hete egy érdekes rendeléssel tesztelte a Wolt és a McDonald’s határait: mobilalkalmazás segítségével rendelt egy különleges sajtburgert mustár, ketchup, hagyma, uborka, marhahús, só és zsemle – nélkül.
Az összetevőlistából csak a lapsajt maradt, arra számított, hogy azt fogják majd leszállítani neki. Az ínyenc fogás elkészítése előtt azért felhívták a Wolttól, hogy biztosan egyetlen sajtszeletet szeretne-e konzumálni, a megerősítés után aztán
az ügyfélszolgálatos is coming outolt: ő is nagyon szereti a mekis sajtot, úgyhogy teljesen megérti.
A történet happyenddel zárult: Zoltánnak percek múlva leszállították a finom, alacsony kalóriatartalmú vacsoráját (az összetevőlistából eredetileg csak a sót akarta meghagyni, viszont bolondja a sajtnak), a Wolt is parádésan vizsgázott a rendszerével és szerencsére a Mekiben sem akadtak fent a rendelésen.
„A pandémia idején kezdtem el tesztelgetni a Wolt határait: először megpróbáltam összerakni a legdrágább starbucksos lattét, amibe összesen 6 adag presszókávé, 9 különböző ízesítés és alternatív tej került, 4000 Ft körüli összegért. Régóta foglalkoztatott, hogy egy ellenirányú műveletet is meg lehet-e csinálni és bár tudtam, hogy
a kutatásomnak kb. annyi haszna lesz, mintha a majomkenyérfában csimpánz-DNS-t keresnék,
de egy hosszú, fárasztó nap végén jó ötletnek tűnt ezt elvégezni.”
A sikert meglovagolva pár nap múlva jótékonysági akcióba fogott: két egyesületnek, az Egy Sima, Egy Fordítottnak, illetve az Indahouse Hungarynak való adományok gyűjtéséhez kötötte második kutatását,
ahol egy extra-cheesy-sajtburgert extrasajttal rendelt volna, a feleslegesnek ítélt, kevésbé finom részek (buci, pogi, só stb.) elhagyásával.
A gyűjtés sikerrel járt, 69 420 forint jött össze a gyerekeknek és a rendelést is az elvárt eredménnyel (4 leszállított lapsajttal) teljesítették, illetve valaki egy finom sajttálat vacsorázhatott. A pénzgyűjtési módszer egyszerűen annyi volt, hogy meghirdette, támogassák az akcióját a megadott linken, ami egy-az-egyben ment a kiválasztott két szervezet valamelyikének – az Indahouse-t itt, az Egy Simát pedig itt lehetett dotálni. Majd a Facebookon és privát üzenetekben kapott visszaigazolások alapján számolta össze a gyűjtött összeget.
Tervek a jövőre nézve? Javaslatomra – egy pizzarendelés áramvonalasításával esetleg csak a glutént kérhetné – a fejét ingatja, előbb keresne valamilyen jótékony célt, és utána ahhoz találna ki valamilyen hasonló figyelemfelkeltő szellemességet.
Sajt tuti lesz benne.