Minden évben érdemes kihasználni a hosszúra nyúlt hétvégéket, ha ugyanis 3-4 napra sikerül kilépned a mókuskerékből, és vérmérséklettől függően épp csak pár tíz-száz kilométerrel szétnézni a nagyvilágban, az épp annyira üdítő lehet, mint egy kiadós (és méregdrága) nyaralás.
Nem hiszed? Pedig igaz. Nem véletlenül papolnak annyit a környezetváltozás fontosságáról. Péntek reggel beülsz az autóba, vagy vonatra szállsz, és amikor hétfőn este visszatérve leparkolsz a ház előtt, szinte csodálkozol: Jé, hát itt semmi sem változott? Pedig mintha ezer éve lett volna, hogy elmentél… Ennyit tesz, hogy kilépsz kicsit a megszokottból, eltávolodsz a mindennapoktól.
No persze pihenni tudni kell.
Ha azt akarod, hogy az a pár nap tényleg csak rólad szóljon, érdemes felkészülni
– testben és lélekben is. Következzék néhány praktikus tipp a nagy indulásra, majd pár, saját bőrömön megtapasztalt jó tanács azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudod magad lelkileg is kikapcsolódásra hangolni.
#1 Hátamon a házam
Csomagolj gondosan! Ne vigyél se többet, se kevesebbet, mint amennyire szükséged van. A mennyiség mellett az összetételre is ügyelj, hiszen lényeges, hogy azok a holmik kerüljenek a pakkba, amik valóban az adott vakáció kellékei. Nagyon nem mindegy, hogy strandolós-napozós, túrázós-természetjárós, bulizós, vagy épp városnézős programot tervezel.
A nyilvánvalón túl érdemes a váratlanra is felkészülni, egy meleg pulcsi mindig jól jöhet. Bárhová készülsz, dobj be egy fürdőruhát is, mivel helyet alig foglal, és ha váratlanul valahol mégis lehetne csobbanni egyet, akkor nagyon bosszantó, ha épp nincsen nálad. Ne feledkezz el a legszükségesebb gyógyszerekről (már csak azért se, mert amire van nálad gyógyszer, az biztos nem ér utol az út alatt – Murphy akárhányadik törvénye). És, persze:
pihenni és szórakozni megyünk, ezekhez is tessék kellékeket pakolni!
Mondjuk könyvet, kártyát, társasjátékot. Illetve nem árt jó zenéket is gyűjteni már előre a mobilra, legalább lesz miért bekapcsolni.
Sokkal jobban jársz, ha csak a szükséges cuccokra és egy kompakt hátizsákra szűkíted a lehetőségek (és a jól-jöhetnek-az-úton-cuccok) kiapadhatatlan tárházát. Így nem fogod málhás lónak érezni magad és pár kilométer után úgy érezni, hogy eleged volt, ide egy ágyat, de rögtön. Hidd el, nem nagy ár néha útközben beugorni a boltba ezért-azért, ha cserébe sokkal könnyebbnek, szabadabbnak érzed magad.
Az iratokon és a pénzen/bankkártyán túl érdemes, hogy mindig kéznél legyenek az előre megváltott, kifizetett utazások, jegyek, szállások visszaigazolásai. Ez utóbbiakat, ha teheted, elektronikus formában, a mobilodban vidd magaddal (még egy ok, hogy elővedd néha). Megfizethetetlen, ha nem kell a papírok elvesztése miatt izgulni, táskában turkálni, miközben mögötted áll a sor.
De mi van, ha mindenre odafigyeltél, de valami mégis otthon maradt?
A globalizmus egyik előnye, hogy kevés olyan hely van a világon, ahol ne lehetne szinte mindent azonnal beszerezni, vagy pótolni.
Persze vannak ilyen helyek, de dzsungeltúrára csak nem mész hétvégén… Ha a kis plasztikkártya nálad van, nagy baj nem lehet. Ezt soha ne feledd el: légy laza, ne görcsölj, és ha valami mégis otthon maradt, rántsd meg a vállad. Mi történhet? Elvégre pihensz!
#2 Odabent a tejút
A lelki felkészülés viszont ott kezdődik, ahol a csomagolás véget ér. Mert ez már egészen másról szól. Arról, hogy elutazni tényleg csak akkor van értelme, ha sikerül kilépned a napi rutinból, és úgy istenigazából kikapcsolódnod.
Ami annál könnyebb, minél inkább különbözik a pár napos üdülés attól, amit nap mint nap csinálsz.
Ha íróasztalnál görnyedsz, akkor minél több fizikai aktivitást csempéssz a programba, ellenben ha biciklivel jársz dolgozni, nem biztos, hogy a kerékpártúra fog a legjobban pihentetni, bármennyire szeretsz is tekerni. Így vagyunk huzalozva: igazán az új, a szokatlan, a más ráz fel, és ez teremti meg azt a módosult tudatállapotot, amitől annyira pihentetőnek érzünk akár néhány napot is.
Mert az újdonság élménye olyan területeket is bekapcsol az agyban, amik máskülönben alszanak. Ilyenkor még a szubjektív időérzékelés is megváltozik:
ezért van az, hogy a kalandokkal, látnivalókkal teli utazás napjai visszatekintve annyira hosszúnak tűnnek.
És ugyanez a mechanizmus lép életbe akkor is, ha a napi robottól messze távolodva elnyúlsz egy medence partján, a szaunában, vagy a masszőr keze alatt. Mindegy, hogy mit, de mást és másképp tegyél, mint a hétköznapokon.
Ha szabadságra vágysz, akkor pattanj kerékpárra, nem lehet kifogás, hogy messzi célpontot választottál: a bicikli autón és vonaton is szállítható, ha pedig odaértél álmaid környékére, csillagtúrában, sátorral meg-megállva, vagy épp ott megszállva, ahol az éjszaka megtalál, sokkal nagyobb távolságokat tudsz bejárni, és sokkal változatosabb helyekre juthatsz el egyetlen kiindulópontból. Ha pedig valamiért még sincs kedved a cangával bajlódni, de több helyet is bejárnál pár nap alatt, akkor jelzem, hogy a stoppolás manapság remekül működik – talán épp azért, mert valamiért egyre kevesebben vetemednek erre a nagyszerű műfajra, ahol
percek alatt a legkülönbözőbb, véletlenszerű sorsokra nyílnak meg ablakok előtted.
El sem tudod képzelni, hogy pár nap stoppolás mennyire feltölt testileg-lelkileg, főleg, ha nem úgy tekintesz rá, mintha koldulnál. Ha figyelsz a sofőrre és érdekel, amit mond, valamint te is megnyílsz előtte, akkor ő is sokkal többet nyer, mint a testsúlytöbbleted miatt kifizetendő egy-két liter extrabenzin.
Ezenkívül akárhol is jársz, csodálkozz rá a legapróbb részletekre, beszélj helyi lakosokkal, próbálj ki olyan ételeket, italokat, amit korábban még soha. Indulj arra, amerre visz a lábad, nyiss be egy rozsdás ajtón, szállj fel egy véletlen helyre tartó buszra, heverj el egy pajtában, látogass meg egy elhagyott gyárat, ha kell. A lényeg, hogy
az eszed helyett ez egyszer hallgass a gyermeki kíváncsiságra és felejtsd el a társadalmi normákat.
Ne azon gondolkozz, hogy mennyi van még hátra a napból, vagy épp, hogy belefér-e, amit gondosan, jó előre elterveztél. Légy spontán! Hagyd, hogy a dolgok menet közben alakuljanak-formálódjanak, mert visszagondolva hidd el, hogy hálás leszel magadnak.
Az eltávolodást tudatosan is segítheted. Ez alatt a néhány nap alatt felejtsd el a munkát! Ne agyalj a problémákon, és főleg ne dolgozz! A félbehagyott munkával két dolog történhet: vagy valaki befejezi, amíg te pihensz, vagy pedig megvár. Az első esetben jól jártál, a másodikban pedig ráérsz majd felvenni a fonalat, ha kisimulva hazatértél. Easy.
És hogy biztosan így is legyen, ne nézd meg az e-mailjeidet, és a telefonodat is tedd repülő üzemmódba. Nyaralj, ne telefonálj! Dőlj hátra, hunyd le a szemed, és
ha befelé figyelsz, a világ megáll veled, és pár óra több hétre képes lesz feltölteni.
De ugye ismerjük a mondást: ember tervez, isten végez, lol. Bármilyen gondos is voltál, nem garancia, hogy minden úgy alakul, ahogy tervezted. Oszt’ mi van abba? A legrosszabb, amit tehetsz, hogy ezen bosszankodsz. Az időjárás olyan, amilyen, és egyéb akadályok is közbejöhetnek. Fogd fel ezeket élményként, mert lehet, hogy pont ezektől lesz a kiruccanásod emlékezetes!