Ezt csinálja a lakásoddal (és a csajoddal) a porszívók Lamborghinije – teszteltük a Dyson csúcsgépét

Szerző: Bronson

Amondók vagyunk, hogy a stílusos férfiléthez nemcsak a sikeres szakmai előmenetel, a rendezett magánélet és az ízléses megjelenés tartozik hozzá, hanem egy olyan otthon is, ami balanszba rak. Erről írtunk elég sokat, példának okáért adtunk lakberendezési tanácsokat, felújítási ötleteket. A tisztaságról eddig nem ejtettünk szót, pedig a harmonikus közegnek ez megkerülhetetlen alapja. Ez a második legjobb elektromos eszköz, amit a csajodnak ajándékba adhatsz.

A Dyson extrém effortot tesz abba, hogy olyan háztartási funkciókba fejlesszen innovatív technológiát, amelyeket sokan még 2022-ben is bottal, egy méretes kefével vagy egy nagy textildarabbal óhajtanának megoldani. Az angol cég szinte kényszeres kutatás-fejlesztése nem véletlen: az alapító, az angol James Dyson ipari mérnök és lényegében feltaláló, ötleteit pedig rendre beépíti az általuk gyártott eszközökbe.

Az innováció ára

Amíg az ember nem lát a piaci logika mögé, és nem érti az új technológiák értékét és költségét (vagy amíg nincsen allergiás gyereke, barátnője, vagy nem érzékeny a valódi tisztaságra ő maga), könnyen gondolhatja az ilyen árszínvonalú eszközöket nagyzolásnak. A valóság ennél sokkal izgalmasabb. Kevesen tudják például, hogy

személy szerint Dyson találta ki még a hetvenes években, miként lehet az otthoni porszívózásban alkalmazni a por és a levegő szeparációjára a vákuumot,

megoldva, hogy a gépek ne veszítsenek a szívóerejükből, és ne kelljen bennük a szűrőkkel szívni. Értsd: elővett egy akkor más területen már használt ipari eljárást arra, hogy mintegy ciklonként rántsa ki a koszt a felszívott levegőből, ezzel kapásból megoldva három kérdést.

A porzsákét, az eltömődő szűrőkét és a szívóerő drasztikus csökkenését. Amikor Dyson az innovációját ’83-ban (állítólag 5000 prototípus után) elkészítette, a gyártók azért nem akarták piacra dobni, mert tartottak tőle, hogy betesz az ő parádés porzsáküzletüknek, ami a ’90-es években évi 100 millió fontot kóstált.

Úgynevezett porzsáklobbi

Ráadásul a fejlett technológia nem olcsó: az első gépét – az angol porzsáklobbi ellenállása miatt – Japánban sikerült értékesítenie, mai árfolyamon kb. félmillió forintos darabáron. A porzsák nélküli gépek iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt; amikor a Dual Cyclone-nal végre az Egyesült Királyságban is megjelentek, a jószág szinte azonnal az ország legnépszerűbb porszívója lett, később pedig, amikor 2005-ben saját márkanév alatt megérkeztek az amerikai piacra, azonnal letarolták a kategóriát.

Marketing vagy tényleges fejlesztés?

Ahogy az FMCG-szektorban, úgy a háztartási fehéráruk piacán is egyre jellemzőbb volt az elmúlt 30 évben, hogy a gyártók komolytalan változtatásokat próbáltak kreatív marketingdumákkal forradalmi újításként elpattintani. A Dyson (talán amiatt is, hogy a cég élén, névadóként egy kérlelhetetlen mérnökember állt), a sikereket követően sem állt le az innovációval. A ’93-ban nyílt Malmesbury gyár is egyfajta kutatólabor, már-már egyetemi kampusz.

2017-ben az angol vállalat heti (HETI) 7 millió fontot költött R&D-kiadásokra, kb. 3500 kutatót és mérnököt foglalkoztatott, és kb. 40 egyetemi kutatási projektben vállalt szerepet,

és egy ideig még elektromos autó gyártását is tervezgette. Erőfeszítéseiket a brit kormány is értékeli, kvázi nemzeti kincsként tekintenek a vállalatra – nem véletlen hívják a palit egy ideje már Sir James Dysonnak. Szóval amikor az ember egy légtisztítót vagy egy porszívót vesz egy ilyen bandától, érdemes mérlegre tennie a tudást és kifinomultságot, amit ebben a dobozban megkap.

Unboxing – V15 Detect Absolute

A Dyson V15 egy vezeték- és porzsák nélküli porszívó, melyet nyugodtan tekinthetünk a márka zászlóshajójának. A V-sorozatba a Dyson lényegében évről évre minden újítását beledobja, és aki nem használt még ilyen kategóriájú eszközt, annak már kibontani is egy élmény lesz.

Kis túlzással több alkatrészt talál benne, mint egy kitcar-szettben: tucatnyi, gondosan bedobozolt mütyür, szívófejek, összepattintható műanyag szir-szarok, falra szerelhető tartó- és töltőállomás, akkumulátor. A V15-ről az embernek az az érzése, hogy ez legalább annyira szól a technológiai érdeklődésű férfiaknak, mint azoknak a háziasszonyoknak, akik egyszerűen csak nagyobb tisztaságot szeretnének a családi lakba.

Az első pillanatra világos, hogy a gép összeszerelése kiváló minőségű:

az aksit például úgy pattintod ki és vissza a fejegységbe, mintha egy HK XM8 karabélyban cserélnéd a tárat.

Esküszöm, még a hangja is olyan. Ennél az analógiánál maradva: javaslom, hogy amikor nem akarod éppen használni, ugyanúgy fogd meg a markolatot, mint ahogy azt a lőfegyvereknél is javasolják (tök komolyan mondom), mert a ravasz rettenetesen érzékeny, és a Hyperdymiumnak keresztelt motor a maga 125 000 percenkénti fordulatával szinte érintésre tombolni kezd.

A tombolást persze csak képletesen értem. Ha elkezded használni, tökéletesen érzed a gép energiáját, de a hangja komfortos, nem sokkal nagyobb, mint egy patronos kávéfőzőé.

Nemcsak csinálja, mutatja is

Az előző generációhoz képest a V15 egyik menősége, hogy egy digitális kijelző folyamatosan informál a megtisztulás részleteiről. A kategóriájában (tehát a vezeték nélküli, automata gépek között) kiemelkedőnek számító szívóteljesítményű gép tehát folyamatosan küldi az adatokat a felhasználónak arról, éppen milyen arányban talált és tüntetett el retket a parkettáról.

A bemeneti nyílásba implementált piezoszenzor nem egy marketingnév; hanem az ismert fizikai jelenségre utal. Az érzékelő a szemcséken a szívóhatás során létrejött mechanikus feszültségváltozás alapján méri a polarizációt, ebből kalkulálja, hogy milyen méretű részecskékből milyen mennyiségben szippantott fel a csőbe. Az eredmény vizualizációja nagyjából így fest:

Hacsak nem egy csíramentesen vegytisztított biológiai laborban használod a gépet, akkor valami ilyesmi lesz a jellemző látvány: rengeteg kis, 10 mikronnál kisebb méretű anyagot és kevés nagyobb szemcsét távolít el a felületekről

0,3 mikronig jó vagy

Az egy dolog, hogy a nagy szívóteljesítmény és a feltekert ciklonok mit szívnak be, nem kevésbé fontos, hogy mit engednek vissza. Ezt nyilván nem volt módunk laborkörülmények között ellenőrizni, de a gyártó adatai szerint a beszívott matériákból 0,3 mikronos méretig egyáltalán nem enged vissza semmit a levegőbe, ami komoly fegyvertény. Ez a méret tudniillik egy milliméter 3 ezredrészét jelenti. Az érzékeltetés végett: az emberi haj átmérője 50-70 mikron, egy homokszem pedig átlagosan olyan 90 –

lényegében tehát a gép kiszűr, és aztán nem enged visszajutni a levegőbe egy nagyon vékony hajszál átmérőjénél 166-szor kisebb cuccot sem a parkettáról.

Igen, ez azt jelenti, hogy elméletben a gép teljesítménye megfelel a legszigorúbb amerikai HEPA-szabványnak, ami a laboratóriumokra és egészségügyi intézményekre vonatkozó levegőminőségi kritériumokat szabályozza. Vagyis az allergének szignifikáns részét (elviekben 99,97 %-át) eltüntetheted vele a padlóról, majd bent tarthatod a tárolóban. Innentől pedig már bizonyítottan nem nagyzolásról beszélünk. Ezt úgy hívják: teljesítmény.

Rá a porra!

Ezen álló porszívó egyik veszélyes mellékhatása, hogy minekután végigmentél rajta a lakáson,

a csajod onnantól kezdve minden, korábban kidobásra szánt szőnyeget meg akar majd tartani, és kényszeresen fürkészve keresi az újabb felületeket, amelyeket felporszívózhat.

Az eredményeket látva pedig nincs ezen mit csodálkozni. A teszt során két, egyébként is kellően megviselt szőnyegre szórtunk le még további szennyeződéseket, hogy megnézzük, milyen alapos munkát végez a V15. Az eredmény számunkra is megdöbbentő volt.

A teszt során egy másik, hosszabb szálú, szürke szőnyeget is kipróbáltunk. A V15 itt sem okozott csalódást. A tartály már az első pásztázás után szinte totál megtelt, a statisztikák pedig hasonlóan döbbenetes számokat mutattak.

A V15 remekül teljesített a kőpadlón és a parkettán is. A legérdekesebb az egészben, hogy az eszközt a teszt során végig az energiatakarékos eco vagy a normál üzemmódban használtuk, a boost bekapcsolására nemigen volt szükség. Sőt, a szívóerő miatt kisebb szőnyegekhez nem is igazán ajánljuk, mert olyan erős vákuum keletkezik, hogy fizikailag is nehéz végighúzni rajta a fejet. A kőpadlón

egyetlen kör elég volt ahhoz, hogy az utána megejtett kőtörlés után még a felmosóvíz is meglepően tiszta maradjon.

Érdekes mellékhatásként a lakásban élő macsek tappancsa is sokkal tisztább maradt az eszközzel végzett takarítás után.

A kötelező kényelem

A gép persze ezen felül kínál kényelmi algoritmusokat (erre mondják a piacon, hogy okos). Jelzi, ha a beépített szűrő tisztításra szorul, de már bekapcsolásnál is szól, ha az első indításkor esetleg az aksit nem töltötted fel csutkára (a gyártó javasolja, hogy ezt tedd meg még az összeszerelés előtt). Ezen túlmenően a V15 automatikusan állítja a motor teljesítményét, függően attól, hogy milyen intenzíven talál koszt a felületen, és szükségét érzi-e a nagyobb kraftnak.

Érdekesség, hogy ezt úgy csinálja, hogy a Motorbar tisztítófejben gyakorlatilag folyamatosan monitorozza a hengerkefék ellenállását. A tartály ürítése is igen praktikus, sőt, már-már menő. Erről is egy militarista hasonlat jutott eszünkbe, mert kicsit olyan, mintha egy beszorult töltényhüvelyt rúgnál ki egy kivető billentyűvel egy fegyverből:

Rakás hasznos, praktikus apróság

Van ezen kívül egy speciális hengerkefe, ami megakadályozza, hogy a kisállat szőrszálai vagy a hosszú hajszálak felcsavarodjanak, és behúzza őket a tartályba. Az aksiról a gyártó azt ígéri, hogy 1 óra folyamatos használatot is bír, ami paradox módon tűnhet soknak és kevésnek is egyszerre, végeredményben azonban pont jó.

Soknak tűnhet azért, mert nem gondolnád, hogy bárki ténylegesen 60 percen át akarja nyüstölni a padlót egyhuzamban, nem beszélve arról, hogy a falra szerelhető panelre akasztva bármikor újratöltheted. Ellenben nézzünk szembe a ténnyel: ez a gép közel háromszáz rugó, tehát ha ilyet veszel otthonra, akkor valószínűleg nem egy 40 négyzetméteres garzont akarsz vele körbetakarítani, hanem egy méretes pecót, többféle kárpitot, padlót, parkettát, akár fugát.

Ha így számolod, akkor a 60 perces folyamatos, intenzív használat nem tűnik annyira elszálltnak. Azt az esetet meg ugye ne is számoljuk,

amikor a takarítónőd kezdi el használni, és az élvezeti értéke miatt már puszta szórakozásból is végig akar menni a szobákon háromszor.

Mindenesetre, ha biztosra mennél, vehetsz hozzá addicionális aksi(ka)t, amit meg tényleg egy gombnyomás a helyére pattintani.

Itt van még jó kis kontent