Japánban hamarosan börtön is járhat az online bullyingért

Szerző: Lakinger Béla

Az új jogszabályt az után hozták, hogy egy valóságshow-szereplő öngyilkos lett a rá zúduló sértések nyomán.

Japánban a jövőben akár egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják a cyberbullyingot, azaz az online térben történő verbális bántalmazást. Korábban a “sértegetés” bűntettének maximális büntetése 30 napnál kevesebb elzárás vagy legfeljebb 10 ezer jenes (30 ezer forint) bírság volt. A büntető törvénykönyv idén nyáron hatályba lépő módosítása bevezeti a börtönbüntetést, és 300 ezer jenre (8,5 millió forint) emeli a pénzbírság maximumát. Az elévülési időt is felemelték, egy évről háromra.

Ismert áldozata is van már a netes zaklatásnak

Bár a törvény kiterjed az offline elkövetett sértegetésekre is, azok kevésbé valószínű, hogy a szigorúbb büntetés hatálya alá esnek, mivel kevesebb emberhez jutnak el – mondta az NBC amerikai hírtévének Nozaki Riucsi, a tokiói Atsumi & Sakai ügyvédi iroda vezető partnere.

Japánban azóta nő az aggodalom a cyberbullying miatt, hogy Kimura Hana 22 éves profi birkózó, a Netflix Terrace House című sorozatának egyik szereplője öngyilkosságot követett el, miután online zaklatták.

Két férfit, akik részt vettek a sértegetésben, egyenként 9000 jen pénzbírságra ítéltek.

Kimura édesanyja azt mondta, azért szorgalmazta az internetes zaklatásról szóló törvény szigorítását, mert nem találta elégségesnek a büntetéseket.

“Azt akartam, hogy az emberek tudják, hogy ez bűncselekmény”

– mondta egy sajtótájékoztatón a jogszabály elfogadása után. Hozzátette azonban, hogy ha egyszerűen a közösségi médiát tesszülk felelőssé a bántalmazó viselkedésért, “semmi sem fog változni”, hiszen az csak egy tükör, amely azoknak az elméjét mutatja meg, akik használják.

Japánban a mentális betegségek megbélyegzése is súlyosbítja a problémát – mondta Vickie Skorji, a Tell Lifeline nevű segélyvonal igazgatója.

“A szigorúbb büntetés önmagában nem jelent megoldást, de elindíthatja a diskurzust és a szemléletváltást”

– magyarázta.

A jogszabály ellenzői ugyanakkor azzal érvelnek, hogy az nyomás alá helyezheti a sajtót, amely így visszafoghatja a közszereplők kritikáját. A sértés fogalma ugyanis nem világos, ezért fennáll a visszaélések veszélye. Ezen aggályokra reagálva a törvényt kiegészítették egy olyan rendelkezéssel, amely szerint három év múlva felül kell vizsgálni a törvénynek a szólásszabadságra gyakorolt hatását.

Nem ugyanaz, mint a rágalmazás

Nozaki szerint a változtatások valószínűleg nem lesznek nagy hatással a média azon képességére, hogy jogszerűen bíráljon politikusokat vagy más közszereplőket, mivel a japán jog a rágalmazást és a sértegetést külön bűncselekménynek tekinti, és a módosítás csak az utóbbit érinti. A magánszemélyeknek azonban tudniuk kell, hogy az interneten úgy kommunikálhatnak, hogy nem gázolnak mások becsüléetébe – tette hozzá.

Bárkit utolérhet:

Ha krízishelyzetben vagy, olvasd el ezt az oldalt, mielőtt kárt tennél magadban. Van segítség: ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelkielsősegély-szolgálat a 06-80-810-600-as telefonszámon.

Itt van még jó kis kontent

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás