Az Európai Parlament a június 8-i döntésével lezárt egy hosszú korszakot, amikor a benzines és a dízeles járművek uralták az utakat. 2035-től nem lesz helye a kereskedésekben endotermikus új autóknak. Na, de mi a helyzet a motorokkal és a robogókkal?
Az Európai Parlament megszavazta, hogy 2035-től betiltja a belsőégésű motorokkal hajtott autók értékesítését. A döntés aggodalmakat és vitákat hozott az ágazatba, de az ökológiai átállás nem csak az autós szektort érintheti.
Az intézkedés célja, hogy 2030-ra 55 %-kal csökkentsék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, majd 2050-re szén-dioxid-semlegességet érjenek el. A projekt része a belsőégésű motoros új személygépkocsik gyártásának megszüntetése 2035-ig, valamint a hasonló meghajtású kisteherautók és könnyű haszongépjárművek gyártásának leállítása 2040-ig. A döntés aggodalmat váltott ki az autóiparban a foglalkoztatást érintő hatások miatt, például az olaszoknál végzett számítás szerint alsó hangon is 70 ezer munkahely megszűnését hozza az EU voksa.
A motorkerékpárok és a mopedek még nem kerültek szóba, egyrészt a kisebb környezeti terhelésük miatt, másrészt meg azért, mert már most is jó megoldást jelentenek a forgalomcsökkentésre és környezetterhelésre.
Tehát a döntés a motorosokat egyelőre nem érinti. És nem is nagyon érintheti, hiszen esetükben az autóknál is fontosabb az akkumulátor autonómiájának kérdése.
Az Európai Bizottság javaslata az, hogy a tagállamok telepítsenek töltőpontokat 60 kilométerenként a hidrogénüzemű, 150 kilométerenként pedig az elektromos járművek számára. Márpedig az olasz Paolo Magri egyetemi professzor, a Külügyminisztérium Stratégiai Bizottságának tagja, a témában gyakran nyilatkozó szakértő azt mondja, hogy az elektromos technológia még kiforratlan, és nincs meg hozzá a megfelelő infrastruktúra. A motorokkal kapcsolatban rámutat, hogy
egy Euro 5-ös motorkerékpárnak már most is lényegesen alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint egy személygépkocsinak, és a kétkerekű mobilitás már most is fenntartható.
Ezt tesztek támasztják alá és nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megértsük, nagy forgalomban a kétkerekűek menetideje az autókéhoz képest kevesebb, vagyis a károsanyag-kibocsátás is jelentősen kevesebb.
2035-től hatalmas mennyiségű többletenergiára lenne szükség, ráadásul olyan megújuló forrásokból, mint a szél- és a napenergia, amelyek nem mindenhol és nem bőségesen állnak rendelkezésre. De létezik egy áthidaló megoldás, nevezetesen az e-üzemanyag, ami szintetikus eredetű gáznemű vagy folyékony üzemanyagot jelent, amit megújuló villamosenergiával működő rendszerekben állítanak elő.
A Forma-1 2025-től tervezi az e-üzemanyag versenyzésben való felhasználását, 65 %-os CO2-csökkentéssel, hogy 2030-ra elérjék a nettó nulla kibocsátást. A Moto GP pedig bejelentette, hogy 2024-re legalább 40 %-ban nem fosszilis üzemanyagot használó benzint, 2027-ig pedig 100 %-ban nem fosszilis üzemanyaggal működő motorokat fog versenyeztetni.
A közelmúltban a Toyota, a Subaru, a Mazda, a Yamaha és a Kawasaki együttműködött egy kutatásban, hogy az elektromos motor helyett alternatívát kínálva elérjék a zéró károsanyag-kibocsátást.
A BMW Motorrad első számú vezetője, Markus Schramm emlékeztet arra, hogy a BMW következő városi mobilitásra szánt modellcsaládja tisztán elektromos lesz, de
a motorkerékpárok esetében ez csak akkor működhet, ha a szektor a teljesítmény, az energiatárolás és az infrastruktúra terén őrült hajrába kezd.
A Porsche és a Siemens a közelmúltban úttörő kezdeményezést tett, Patagóniában egy olyan e-fuel-üzemet hoznak létre, amely 2024-ben évi 55 millió liter üzemanyagot tud majd szállítani. Ez nem kevés, de hogy érzékeltessük, összesen hat órán keresztül helyettesítené a német autókban jelenleg használt benzint és dízelüzemanyagot.
Szóval, van még hová fejlődni. De összességében a motorosoknak jó hír, hogy egyelőre ők még élvezhetik a benzingőzt.