Megöregedni rossz… amíg nem gondolsz bele az alternatívába. Vigasztaló iránymutatás következik az idő múlásának feldolgozásához.

Vajon hány megyére lehet osztani egy férfi életét? Húsztól negyvenig Heves megye, negyventől hatvanig Békés megye, hatvantól felfelé Tolna. De megy-e? Vagy akár azzal a közhellyel is jöhetek, hogy az élet nem csak szexből áll (amúgy tényleg nem, és azt most ne firtassuk, hogy azért mennyire fontos része), szóval srácok, fiúk, férfiak, urak: nem mindegy,

hogyan sétálunk át az évtizedeken, mi hagyunk-e nyomot, vagy inkább azok hagynak nyomot rajtunk.

Beleöregszünk-e az életbe, vagy elvesszük, ami jár nekünk akkor is, ha az ember már elmúlt… annyi. Ne próbáljunk örökre húszasnak-harmincasnak kinézni, inkább törekedjünk arra, hogy az éveinket szexin és méltósággal viseljük – ohne botox! Legyünk tisztában a korunkkal. Nem úgy, mint a Hoff.

Mert lehet megöregedni, és lehet érni, mint a jó bor. Nem mindegy. Ott van példának okáért George Clooney, aki nevetségesen festett kamaszként, jelentéktelen volt huszonévesként, feledhető harmincasként, és igazán negyvenen túlra futotta ki a formáját. Jó, hát lehet itten a jó szülői örökségre hivatkozni, de:

1. Woody Allen sem húzta ki a főnyereményt a génlottón, mégis imádni való hatvan-hetven-akárhány évesen is, és

2. mi inkább kimaxolnánk a húszas-harmincas éveinket is. Miért ne?

Nem győztelek meg? Oké, akkor itt van Louis C. K., AKA Székely Lajos. Kopaszodik, öregszik, nem is titkolja, mégis imádják a nők. Naná, van stílusa, van humora – és van pénze, mondod te. De

pont azokat a csajokat irigyeljük tőle, akik a pénzéért…?

Azok csak nyüzsögjenek a dollárpapák közelében, nekünk pont elég lesz a maradék. Akik minden ellenkező híreszteléssel szemben igenis értékelik a sármos, szellemes, okos és kedves pasikat. Ezek vagyunk mi. Sőt, ezek is leszünk. Ugye?

Jó hír a kétkedőknek: a tényt, hogy az öröklött géneknél sokkal fontosabb az egyén saját életvezetése és hozzáállása, a Harvard Egyetem kutatása is megerősítette. Mert kopaszodás ide, pocak oda: sok mindent tehetünk azért, hogy sokáig férfiasak maradjunk, konzerváljuk, illetve meg-megújítsuk a maszkulinság X-Faktorát. Nem kell megijedni, nem lépünk be a guruk végtelen hosszan kígyózó sorába. Nem életvezetési tanácsokat akarok adni − mindössze

pár gondolatot osztok meg arról, hogy a férfi miért nem csak húszas-harmincas éveiben férfi.

Szóval lássuk a medvét, álljunk elő a farbával, íme a Bölcsen Öregedés Kiskátéja – kizárólag hímneműeknek!

Húszas éveid

Ifjonti hév, kínos szokások

Amikor fiatal vagy, olyan kincset birtokolsz, ami pótolhatatlan: az időt. Ez pedig sok mindennel megajándékoz. Hidd el: sose leszel olyan szép és hamvas, mint a szalagavatódon (kivéve persze az egyetemi gólyatáborban). Lehetsz meggondolatlan, vállalhatod a kockázatot, hisz’ lesz még időd mindent kijavítani. Hibázhatsz is, csak tanulj belőle. El ne hidd valahogy, hogy kész karriertervvel kell kipattannod a gimiből, aztán irány az egyetem, a munkahely, a szamárlétra meg a családalapítás!

Ez a kor nem erről szól, vagy csak nagyon ritkán szól erről. Keresd az utad bátran, kísérletezz, és élvezd az életet! Nyomd ezerrel, haverok, buli, Fanta csajok. De a szerekkel vigyázz. Amúgy mehet minden, ahogy a csövön kifér. Egyedül arra ügyelj, másokat ne bánts meg, és neked se legyen később mit megbánnod. Az öreg Kant is jól tudta: tégy úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled tegyék. Vagy ilyesmi.

És van-e olyasmi, amit már jobb, ha te sem teszel? Naná. Például ne hordj szandált zoknival. Úgyis ronda, meg minek?  Ha olyan meleg van, hogy szandál kell, minek húznál zoknit? És ha már, akkor egy füst alatt a felnőtt crocsot is elfelejtheted. Az is elég gáz. Ám mi az, amit meg kell tenned?

Kezdj el előre tervezni. Találd ki, mit szeretnél az élettől.

Például mielőbb távolítsd el az ágyad fölül Samantha Fox (ifjabbak Black Widow) fotóit. Eljött az idő, hogy az agyonphotoshopolt, felpumpált mellű és szájú álomlányok helyett igaziak után vágyakozz, és picit több figyelmet fordíts az online jelenlétedre. Értsd:

ne égesd magad a virtuális térben.

Hagyd a food pornt a csudába, a fenét se érdekli, hol és kivel vacsorázol éppen. Kevésbé illik hozzád már a „lol” meg az emoji (a WTF is inkább Wot da F*CK legyen, ha már muszáj), a félmeztelen szelfi meg pláne. Lássuk be: a közös csücsörítés a H&M-ben is cinkes már. Lassan felnősz, na.

Harmincas éveid

Tiéd a világ

Lassan elfelejted, milyen volt vörösödő füllel feszengeni, amikor randira akartál hívni egy lányt; arcba mondod a dolgokat, ami önmagában tíz pluszpont. És hogy mik a praktikák? Nem kell ehhez a „Nővadászat” című − amúgy egy csaj által írt − könyv (amit én például 14 éves koromban kaptam meg a legjobb barátomtól szülinapomra, és inkább volt kontraproduktív, mintsem hasznos). Egyszerűen odamész, és megmondod, mi a helyzet. Ahány nőbe beleszeretünk a négyes-hatoson (amikor jár), az egyik jó eséllyel összejön, és díjazza az őszinteséget. Ennyi. Rövid az élet.

Néha már lehetsz sportosan elegáns, és nem baj, ha nem szakadt a farmered.

Elmúltál harminc? Mi lenne, ha a barátnődet nem mindig étterembe cipelnéd, hanem néha magad főznél neki? És nem csak rántottát! A konyhában szerencsétlenkedő pasik kora lejárt, ma a gasztro járja! Úgyhogy

ideje megtanulnod, hogyan is készül a roastbeef, articsókával körítve.

Vagy valami hasonló. Ja, és a tálalás is fél siker. A kicsit rágósabb főfogás is jobban esik, ha ott virít mellette két szál snidling meg egy fél koktélparadicsom.

A mamahotel pedig gáz − ha eddig nem tetted, költözz el, legyen saját egzisztenciád. Ha eddig a szülői pénztárcából villantottál, inkább állj át a valóságra. Képzeld, a nők sem tök hülyék, egyből kiszúrják, ha olyan gesztenyével eteted őket, amit nem te kapartál ki. Egy saját verejtékkel szerzett B kategóriás autó és egy minimál kecó harmincévesen sokkal menőbb, mint a családi jachton locsolni a csajokra apu pezsgőjét.

Eljött az idő, hogy kiállj magadért!

Hagyd ott az állásod, ha nem érzed jól magad a helyeden. Kérj fizetésemelést, ha úgy érzed, ennyi évvel és tapasztalattal a hátad mögött megérdemled. Tanuld meg, hogy jó dolog a konfliktuskerülés, de bizonyos helyzetekben kell, hogy hallják a hangod.

Ideje elővenni a szülők bakelitjeit. Kínos, ha a zenei gyűjteményed most is csak a kamaszkori nosztalgiafaktor alapján állítod össze. Még az is lehet, hogy a Halott pénzt egy őrült gyémántra cseréled, vagy megérted, hogy a dobos nem csak a zenészek legjobb haverja. Hidd el, a világ jobb hely lesz veled.

Eljött az ideje annak is, hogy jól felismerhető stílusjegyeket válassz magadnak. Mondjuk egy ritka, hozzád illő illatot. Ne feltétlenül azt, amit anyutól kaptál karácsonyra a borotvahab mellé, hanem például egy olyat, amiről legalább két nő állította, hogy szexi, és illik hozzád. És egyikük sem az anyukád.

Harmincéves korodra már a részegen fetrengés sem olyan menő a Wesselényi kocsmáinak tövében. Persze sohasem volt az, de ebben az életkorban már illik felismerni, hogy

aki fenékig akarja üríteni az élet poharát, annak bizony időnként megszalad a keze.

A májad határai viszont végesek, szóval, ha eddig még nem tetted volna, vegyél vissza az önpusztításból. A teleportálás jó esetben már csak az egyetemi vizsgákra készülések szép emléke, a cefreszagú reggeli lehelet is inkább a muslincák számára vonzó, a csajok kevésbé értékelik. A komoly harmincas tudja, hogyan kell szinten tartania magát, akár egész nap képes inni egy fesztiválon, de sosem aljasodik vállalhatatlanra.

 

Negyvenes éveid

Ez már az igazi élet

Légy eredeti! Ez sok mindent jelent. Vállald magad, plusz kilóiddal, mínusz hajszálaiddal és minden egyébbel együtt. Ami persze nem egyenlő az igénytelenséggel. Nem kell beletörődni, hogy petyhüdt vagy, igenis járj edzeni, ritkuló fejszőrzetednek is jót tesz a szakavatott kezek által formált frizura. Ám van, amin nem lehet változtatni, és olyan is, amin lehetne talán, de nem akarsz, vagy nem tudsz. Baj? Dehogy! Tégy úgy, mint Cindy Crawford az anyajegyével:

legyen a hendikeped a védjegyed, viseld büszkén!

Ha fesztiválozol még (és miért ne tennéd?), válaszd az igényesebb módját. Tök jó buli

hárman szorongani egy sátorban, amit sikerült egy fél méterrel a tengerszint fölé kunkorodó tölgyfagyökérre állítani, és ami reggelre szétcsúszva, az örök hippilét büszke zászlajaként lengedez egy faágon,

de nem kellene már erőltetni. Lehet normális szállást bérelni, rendes fürdővel, kényelmes ággyal.

Imádod a sört? Nincs ezzel semmi baj, de néha válassz inkább egy finom bort. Jobban illik hozzád így, negyven felett. És nem baj, ha nem lötykölöd körbe a pohár alján egy szigorú ítész arcával, huszáros savgerinceket szimatolva, főleg ha amúgy nem is értesz hozzá. Válassz ki néhány fajtát, amivel biztosra mehetsz, minden egyéb esetben pedig kérdezd meg a pincért, mit ajánl. De inkább az előbbi.

A stílus mint igény

Egy jól szabott zakó sok mindent eltakar (már ha szükséged van ilyesmire). Ha nincs az öltözködéshez érzéked, kérj tanácsot, legyen pár olyan összeállítás a szekrényedben, ami az egyéniségeden kívül azt is tükrözi, hogy jó ízlésed van. És ne tévesszen meg, hogy a tükörképed térdmagasságban véget ér, a többiek a cipődet is látják!

Szoftos sznobizmus, here we go

Elég idős vagy már hozzá, hogy a komolyzenéről ne csak a szolfézs, az operáról meg ne csak a nagy ária közben tőrrel a szívükben magukat a színpadról levető, majd a trambulinról a backstage-ben vissza-visszapattanó primadonnák jussanak eszedbe. Más: ha nem tudsz igazán jól táncolni, két választásod van: vagy megtanulsz, vagy lemondasz a táncos klubokról.

Hacsak nem akarod állandóan kapkodni a fejed lesajnáló pillantásokat és vihogó csajokat keresve. A szalagavatóra betanult palotás és/vagy bécsi keringő már kérdőjeles, csakúgy a kényszeres „pörgetés”, amivel pocakos családapák szórakoztatják a násznép húszéves lánykáit hajnali négy és fél öt között az unokatesód lagziján.

Ötvenes éveid

Már nagyon régóta vagyunk fiatalok

Ha negyvenes éveidben sikerül kialakítani a saját stílusod, akkor lépjünk tovább! Jó lenne, ha egyre kevésbé érdekelne, mi mások véleménye rólad. Magadnak akarj megfelelni! Mindenkinek úgyse lehet. Ismered a mondást: „Sokkal kevesebbet foglalkoznánk azzal, mások mit gondolnak rólunk, ha tudnánk, milyen kevésszer teszik”. Bizony,

mi a magunk számára vagyunk igazán fontosak, jobb ezzel mielőbb szembenézni.

Az IKEA bútorok mellé érdemes egy pár komolyabb, valóban kényelmes darabot beszerezni, ahogy a csajmágnes kabriót is szerencsésebb leváltani egy minőségi, komolyan vehető darabra.

És eljött a kor, amikor a sport meg a test meg a szex mellett egyre jelentősebbé válik egy (reméljük, nem is annyira) új dimenzió: a kultúra. Ha vannak hiányosságaid, itt az idő, hogy mérföldes léptekkel pótold. Nem láttad az emblematikus Hitchcock-filmeket? Nézd meg őket! Nem árt, ha a Marvel-mozik rendezői mellett egy Antonioniról vagy Almodóvarról is hallottál már. Olvasd el, amit kihagytál, hallgasd meg, amit eddig nem tettél! Életed végéig elleszel vele, és talán még tetszeni is fog.

A lányok közül ilyenkor már jó, ha nemcsak a szemtelenül fiatalok tetszenek, hanem azok is, akik érett nőként is fiatalosak. Hidd el, neked is jobb, ha olyannal kezdesz, akinek már benőtt a bőr a feje lágyán, és nem csak a szexet és a rock ‘n’ rollt keresi.

Ha szeretsz sportolni (és bizony szeress!), fordíts annyi időt arra, hogy formában maradj, amennyit csak tudsz. Ha nem szeretsz, legalább annyit mozogj, amennyi az egészséged megőrzéséhez kell. Begörcsölt az epéd egy disznótoros vacsora után? Rossz hírem van,

a megoldás nem az emésztést segítő szerek teljes készletének felvásárlása a szomszédos patikából,

hanem az észszerű és kiegyensúlyozott étrend. Na, ne csüggedj! Jó hír is van. Az új ízeket meg lehet szeretni, és néha ki lehet rúgni a hámból. A lényeg a mértékletesség. Ha eddig nem tetted, ötven fölött ezzel a szóval ajánlatos bensőséges barátságot kötnöd.

Hatvanas éveid és azon túl

Megöregedni jó dolog! 

Betöltötted a hatvanat? Annyi baj legyen!

Maradj egészséges, és maradj nyitott!

Próbáld kikerülni a „Those were the days” csapdáját − ne csak az legyen a téma, milyen szép volt, amikor még ifjú voltál! Mindig csak az egyetemi évekről dumálni unalmas, még az egykori évfolyamtársakkal is. Ne a múltban élj, élvezd inkább a jelent; a téma a ma és a holnap legyen, ne mindig a tegnap!

Ekkorra szerencsés esetben már az első unokáidnak örülsz, vagy a jól megérdemelt koktéljaidat iszod a feleségeddel (aki ekkorra már a legjobb barátod is lett) Hawaiin, de ha mégsem, ideje megtanulni, hogy ebben a korban szerencsésebb a szürkeállományoddal és az általad az asztalra letett dolgokkal hódítani, ha

a sixpack már csak a családi fotóalbumban figyel be.

Éltél már egy keveset, téged sem kerültek el a tragédiák.

A gyászt nem lehet, és nem is szabad megspórolni, de minden, ami véget ért, valami új kezdete is lehet, ha te is úgy akarod. Minél izgalmasabb a bakancslistád a nyugdíjas éveidre, annál kevésbé fogod magad felesleges mihasznának érezni. Annyi minden volt, amit nem tudtál megtenni! Miért ne kezdenéd most szépen sorban megvalósítani az álmaidat?

Ne légy paprikajancsi! Nincs nevetségesebb egy fiatalságának látszatához körömszakadtáig ragaszkodó bohócnál. Ne tetszelegj az ellenállhatatlan szexbálvány szerepében, akiért még mindig bomlanak a nők, és akinek érett kora ellenére is mindig csak a szexen jár az esze. Nem hiszem, hogy Tom Joneson kívül sokan vannak még, akiknek a vén kakas szerepe sokat hozott a konyhára.

Bonus track

És a végére még egy dolog: soha, de soha ne veszítsd el a derűdet és a humorodat! Victor Borge dán származású, amerikai zenész-komikusnak tulajdonítják a következőt: amikor kilencvenegy évesen a kórházban haldoklott, a gyerekei rádöbbentek, hogy nem beszélték meg, milyen temetést szeretne. Körülállták az ágyát, és megkérdezték: Papa, koporsó vagy hamvasztás? Mit szeretnél? Mire Borge elmosolyodott, és ezt mondta: „Tudjátok, mit, gyerekek? Legyen meglepetés!”.

Hát így valahogy. Hosszú és eredményes életet!