Szenzoros gépjármű-érzékelés: ez a hivatalos neve annak a rendszernek, ami lerövidíti a szabad helyek utáni, őrjítő belvárosi körözéseket. Sőt, az idegeink mellett a bolygónkat is óvja.

A fenti videó minden blődségével együtt is jól rávilágít a lényegre: hogy mit veszíthetsz, ha nem találsz időben parkolóhelyet. Oké, alapesetben nyilván nem lép le a csajod egy másik fazonnal, mert nem bírja kivárni, míg te a dugóban téped a hajad szabad hely után koslatva, de mondjuk egy fontos meeting simán lezajlik nélküled, ha nem találsz egy rést, ahová a verdádat leállíthatod.

Egy amerikai tanulmány szerint az átlag nagyvárosi lakó évente több napot is tölthet parkolókereséssel. New Yorkban a legdurvább a helyzet, ott

egy évben összesen akár 107 óra is eltelhet a szabad hely keresésével.

Ennek az őrületnek a felszámolására találták ki a szenzoros gépjármű-érzékelést. Az aszfaltba épített szenzorok érzékelik, hogy van-e fölöttük „vas”, és ezt az információt egy mobilappban jelenítik meg. Piros pötty, ha foglalt, zöld pötty, ha szabad a hely – valós időben lehet látni, ha a közelben felszabadul egy. Az alkalmazással általában a parkolási díj fizetése is rendezhető. Vége a kilátástalan, bosszantó keresgélésnek egy pár négyzetméteres szabad felület után.

Magyarországon is van már smart parking, Székesfehérváron és Kecskeméten több éve kezdték meg a rendszer kiépítését, Pécsett idén tavaszra ígérték az első pár száz szenzor elhelyezését.

Budapesten, az V. kerületben már hibátlanul lehet navigálni az okosparkolással.

A fejlesztéstől nemcsak azt várják, hogy az autósok kevesebbet idegeskednek a parkolóhelyek utáni hajszában, hanem azt is, hogy csökken a levegő- és zajszennyezés, ezáltal élhetőbbé válnak a városcentrumok. Az olyan metropoliszokban, mint London, Párizs, Róma, már bevett szokás a smart parking applikációk alkalmazása.

És hogy merre halad még a városi autózás? Erre: