Így csökkentsd a szorongást, mielőtt rácsúsznál a háborús parára

Szerző: Lakinger Béla

Ha elkerülni nem is tudod a frászt és az aggódást, domesztikálni igenis lehet.

Nem kell, hogy közvetlenül érintse az embert egy válság – például egy háború – ahhoz, hogy nagyon rosszul érezze magát tőle. Ha valaki az ukrajnai események nyomán nyugtalansággal, egzisztenciális félelemmel küzd, az teljesen normális. Ez a helyettesítő trauma: a média által közvetített képek miatta könnyen átélhetők a szörnyűségek, ezért erősen érezzük a történtek mentális hatásait, még ha nem is vagyunk a helyszínen.

Különösen igaz ez, ha az egész nincs is olyan messze fizikailag. A tragédiák elszenvedői hozzánk kulturálisan hasonló emberek, egy részük ráadásul velünk egy nyelvet beszél, így amit látunk, azt üzeni, hogy akár mi is lehetnénk a helyükben. A stresszt egy ilyen helyzetben aligha lehetséges teljesen leküzdeni, de vannak módszerek arra, hogy kezelhetőbbé tedd.

Néhány tanács

Kövess megbízható forrásokat! Válság idején futótűzként terjed a dezinformáció, egy háború szereplőinek konkrét érdeke fűződik a valós tények torzításához, a közösségi média pedig tökéletes eszköz a pánikkeltésre és az álhírek terjesztésére. Győződj meg róla, hogy hiteles forrásokat követsz, kezeld kritikával a nem megerősített jelentéseket. (És ne feledd, hogy csak azért, mert egy Twitter-fiók valódi, még nem biztos, hogy igazat ír.) Próbáld az információt több forrásból ellenőrizni, mielőtt elhinnéd vagy pláne megosztanád. A kamu terjesztése, hiába nem rossz szándékú,

a saját szorongásodat és másokét is növeli.

Szabj határokat magadnak a hírfogyasztásban! A tájékozottság fontos, de nem érdemes folyamatosan a hírfolyamokon lógni. Ukrajnában sajnos tényleg emberéletek múlhatnak azon, hogy ki, milyen gyorsan értesül kulcsfontosságú információkról, nálunk szerencsére ez nem igaz. Hagyj időnként szünetet magadnak, és ne csak a pihenés idejére. A legjobb, ha egy időre leteszed a netet, vagy ha az nem megy, tudatosan nézz/olvass könnyedebb tartalmakat.

Ne borítsd fel a rutinjaidat! Fölösleges a rendkívüli helyzetre tekintettel hajnali 3-ig szkrollozni. Minél inkább ragaszkodsz a mindennapi életben eddig követett szokásaidhoz, annál inkább úgy érzed majd, hogy te irányítasz. A normál napirendedbe is bele fog férni annyi hírfogyasztás, hogy képben legyél.

Mozogj! A testmozgás az egyik legjobb feszültségoldó, illetve -levezető módszer. Nem feltétlenül csak félmaratonnal fog menni, elég lehet egy-egy kiadós séta is. Tényleg:

Ha alternatív stresszcsökkentő eszközökkel élsz, tedd tudatosan! Belefér egy pohár bor vagy akár több is, de figyeld, hogy milyen hatással van rád, és tarts tudatosan mértéket. Ha azt veszed észre, kezd kicsúszni az ellenőrzés a kezedből, lépned kell.

Sírj, ha muszáj! Egymás között vagyunk, ne játsszuk meg magunkat: már az olyan vér- és erőszakmentes videóktól is, mint a dnyiprói újszülöttosztály alagsorba költöztetése, minden normális embernek összeszorul kicsit a torka. Ha van gyereke, még inkább. Nem kell ezeket az érzelmeket mindenáron magadba fojtani, ha ki akarnak jönni, hadd jöjjenek. És különben is:

Nézd meg, mit javasolnak a mentális egészség szakértői! Ne értsd félre, ez még nem terápia (bár abban sincs semmi ciki). Rengeteg ezzel foglalkozó specialista posztol megfontolandó ajánlásokat, amelyek jóval konkrétabbak a mi általános tanácsainknál. Nem szégyen tanulni tőlük, de már önmagában egy megnyugtató hang is sokat jelenthet.

Kérj segítséget! Akármennyire rémes valami, ha beszélsz róla, máris kevésbé lesz félelmetes. Beszélgess az érzéseidről bárkivel, akiben megbízol. Ha ez nem elég, még mindig fordulhatsz szakemberhez. Különösen, ha azon kapod magad, hogy a szorongás megnehezíti a mindennapjaidat.

Itt van még jó kis kontent