A Time egy ideje minden évben nemcsak az év emberét választja meg, hanem összeszedi szerintük a legfontosabb találmányokat, innovációkat is. Ezekből választottak a Bronson szerzői 7-et, amik a legjobbak vagy épp a legfontosabbak.

A Time 100 Innovations Changing How We Live listájára az életünket megváltoztató, eredeti, kreatív, hasznos és szórakoztató újdonságok kerülnek be. A jelöléseket a világ minden táján élő saját tudósítóik teszik, többek között virtuális valóság, dizájn, oktatás, stílus, otthon, egészség, gasztronómia, fenntarthatóság, utazás, játék kategóriában.

#1 Ulla: Időelcseszés-gátló kézikészülék – Time Chi

Mint vérbeli produktivitás- és hatékonyság-freak, értelemszerűen a Time Chi nevű hasznos holmit választottam. Nem azért, mert szeretném a lehető legjobban kizsákmányolni magam, hanem mert az évek során rájöttem, hogy ha a munkám és a családom mellett még sportolni vagy urambocsá’ szórakozni is szeretnék, akkor a lehető leghatékonyabban kell felhasználnom az ébren töltött óráimat. A digitális minimalizmus eddig nagyon bejövős nekem, és paradox módon ez a tenyérnyi kis digitális kütyü ezt segíthet még magasabb szintre emelni. A Time Chin egyfelől van egy timer, melyen beállíthatod a fókuszált munkára/tanulásra, illetve a pihenésre szánt időt, ezt piros, illetve zöld fénnyel jelzi is a cucc.

Amitől több ez a kütyü, mint egy sima tojásfőző óra (lásd: pomodoro-módszer) vagy a mobilod, az az, hogy az összes készülékedet ne zavarj üzemmódba tudja állítani, és persze jár hozzá az utólag kiértékelhető statisztika is, amivel nyomon követheted, hogy haladsz a hatékony időmenedzsment felé vezető úton.

Plusz az asztalodon világító piros fény a kollégáidnak is jelzi, mikor nem kéne azzal zargatni, hogy te ittad-e ki a felcímkézetlen kólát a hűtőből. Sajnos a tömeggyártás még nem indult el, így csak előrendelni lehet momentán 158 ausztrál dollárért, vagyis cirka 35 ezer forintért, de remélhetőleg a Time magazinnak hála, kicsit nekilendül a Time Chi Indiegogo-kampánya, és idén karácsonyra már minden multis középvezető ilyenért kaphat hajba a karácsonyi bónusz mellé.

#2 Lovasi Andi: kamerás okosóra-kiegészítő – Wristcam

A korábban az Apple-nél programfejlesztőként, majd a Go Prónál mérnökként dolgozó Ari Roisman által vezetett Wristcam kifejezetten az Apple-nek készítette ezt a csinos kis kiegészítőt, mely kiváló minőségű 4k-fotókat és hd-minőségű videókat rögzít. És nemcsak visszajátszhatók a felvételek, hanem a Wristcam lehetővé teszi, hogy videocseteljünk a barátainkkal miközben mindenki azt látja, hogy az óránkhoz beszélünk, mint valami sci-fiben.

A 8 gigabájt beépített memóriában több mint egyórányi videó vagy több ezer fénykép tárolható. Az ultrakompakt, mindössze 23 grammos kamera 1 méteres mélységig vízálló. És az ára is egészen reális: 299 dollárért rendelhető.

#3 Mack: Hordozható konzol – Steam Deck

Az lehet, hogy nem a Valve fejlesztő/kiadó/pénznyomda legújabb hardveres próbálkozása fogja megoldani a klímaválságot, de a monopolhelyzetben lévő Nintendónak azért ad egy megérdemelt csébécsét.

A Steam Deck névre keresztelt handheld (hordozható) játékgép metaforikusan kidönti a konzolok zárt oköszisztémáira jellemező metaforikus kerítést,

hogy egy buherálható, bindzsizhető, vagy akár végzetesen elbaszarintható PC-t adjon a népek kezébe. Ha úgy érezted, hogy a gaming véglegesen egy kapitalista utópia (vagy disztópia, kinek mi) felé tart, akkor üdv újra a vadnyugaton.

#4 NLD: Gyógyír a magányra – Rendever Live

Van a Black Mirrornak egy epizódja (direkt nem mondom el melyik, nem szpojlerezem), amely két idős hölgy kalandjairól szól egy kitalált világban. Charlie Brooker kivételesen úgy döntött, nem facsarja ki a szívünket egy nihilista agymenéssel: helyette kaptunk egy rendkívül szívmelengető, kedves filmet. Az egyik kedvenc sorozatepizódomat. Ez ugrott most be Rendever Live virtuálisvalóság-szolgáltató találmányáról. A járványidőszak mindenkinek szívás, de a legtöbben a karantén idején simán tarthattuk a kapcsolatot szeretteinkkel, barátainkkal – azonban pont azoknak nem volt erre lehetőség, akiknek a legjobban szükségük lett volna rá. Az idősotthonok lakóit például teljesen elzárták a külvilágtól.

A Rendever Live segített, hogy leküzdjék a vírusszorongást: több mint 250 idősotthont láttak el kimondottan számukra optimalizált VR-cuccokkal, amelyekkel a lakók virtuálisan vakációzhattak, találkozhattak szeretteikkel,

nevetésjógázhattak (jelentsen ez bármit), és irányított meditációra is volt lehetőségük.

#5 Horváth Kálmán: torzításmentes világtérkép – Gott-Goldberg-Vanderbei-térkép

Az emberiséget leginkább foglalkoztató kihívások:

• tengervízből ivóvíz előállítása,
• üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának a csökkentése a légkörben, 
• illetve: pontos síktérkép a Földről.

A harmadik lehet, hogy nem tűnik nehéznek, pedig az: a széles körben használt Mercator-világtérkép (2018-ig ez volt a Google Maps alapja is) ugyanis teljesen torz képet ad a bolygóról. Grönlandot és a nála négyszer nagyobb Kínát vagy a tizennégyszer nagyobb afrikai kontinenst nagyjából ugyanakkorának ábrázolja, de az is feltűnő, hogy a Skandináv-félsziget is hasonló méretű, mint a négyszer nagyobb India. Ennek egyik oka az, hogy síkban lehetetlen pontos képet képezni a Föld gömb alakjáról (bár a laposföldesek ezt máshogy ugyan, de már megoldották): olyan ez, mintha egy meghámozott narancsról a héját belenyomnánk egy papírlapba.

A térképkészítőknek választaniuk kell, hogy az egyik dimenzió hiánya miatt a földrészek területi kiterjedését vagy az egymáshoz viszonyított távolságát torzítják – a Geradus Mercator az 1569-ben rajzolt térképet a hajósok navigációjának megkönnyítéséért készítette, ezért nála a földrészek távolsága helyes, azok nagysága viszont nagyon nem: a függőleges irányú torzítás az egyenlítőtől távolodva egyre nagyobb lesz, emiatt Mercator soha nem is akarta, hogy térképét navigáción kívül bármi másra is használják.

A Princeton Egyetem kutatói 2007 óta dolgoztak a gömbtérképek síkká konvertálásán, ehhez kitaláltak egy rendszert, amelynél a síktérképek torzításaihoz (például területek, távolságok, ferdeség stb.) rendeltek számokat és ebből kiindulva alkották meg az eddigi legnagyobb pontosságú, kétoldalú, lemezalakú síktérképüket.

Az egyik oldalon az északi félteke van az Északi-sarkkal a középpontban, a másikon a déli, a széleken pedig végigfut az Egyenlítő, a torzítás így a legkisebb, bár az épp az Egyenlítőn fekvő Ecuadorban azért nem ez lesz a legnépszerűbb megoldás. A távolságméréshez a kutatók egy szintén nagyon hightech módszert, az úgynevezett mérőszalagot ajánlják, ez sajnos nem találták fel újra 2021-ben.

#6 Lakinger Béla: Maláriavakcina – Mosquirix

Szerkesztőségünk CSR-főosztályának kérésére kénytelenek vagyunk helyet szorítani olyasvalaminek, ami felidézi a letűnt kort, amikor találmány alatt nem feltétlenül a kényelmes életet még kényelmesebbé és szórakoztatóbbá tevő dolgokat értette az emberiség. Ennek az ásatag kultúrának a képviselője

a GSK brit gyógyszercég maláriavakcinája, a harmadik világ országaiban milliók életének megmentésére hivatott Mosquirix.

Ez az első oltás, amelyet parazitafertőzés ellen fejlesztettek ki, több évtizedig tartó munkával. A kutatók mellett jár a taps a finanszírozásba sokmillió dollárral beszálló Bill és Melinda Gates Alapítványnak is.

#7 Zubor Tamás: űrrakéta háromdés nyomtatóval – Relativity Space Stargate

Az űrkutatás/utazás máig egyik legnagyobb problémája, hogy hogyan jussunk ki a Föld gravitációjából, miközben elég nagy rakományt (mondjuk egy Hold-bázis felépítéséhez) cipelünk ki a világűrbe. Erre vannak a hordozórakéták, melyek technológiája egyelőre, vagyis tavalyig azonban csak arra volt jó, hogy felvigyék a cuccost (például az űrrepülőgépet) az űr határáig, majd ott leváltak, visszahullottak a földre, és jó esetben a légkörben elégtek. És hát egy ilyen egyszer használatos hordozórakéta nemhogy nem olcsó, hanem nyilván k..va drága mulatsággá teszi az űrutazást.

Erre a súlyos problémára ad megoldást a Relativity Space fejlesztése. Új gyárukban már áll, és hamarosan dolgozik is a fém-háromdés nyomtató, melyekkel viszonylag egyszerűen és gyorsan (legalábbis az eddigiekhez képest mindenképp) és sokkal olcsóbban tudnak majd rakétákat gyártani, amik ráadásul teljes mértékben újrafelhasználhatók lesznek. Maga az innováció a technológia és a gyár, ami alkalmas lesz arra, hogy kinyomtassa a világ első recycling-rakétáit, a Terran-1-et és a Terran-R-t:

Ez se rossz innováció: