Aki romantikusan, óriási dézsákban taposó vidám asszonyságokat, terülj-terülj-asztalkámat, az éves termés mitikus tiszteletét vagy egy gargalizálós Bëlga-bulit képzettársít az őszi szürethez, azt kénytelenek leszünk elkeseríteni. A borszőlő betakarítása kőkemény meló, aminek időpontja és módszere ráadásul a szőlőfajtától, a borásztól, a régiótól és az adott évtől is függ. A felkészülés már augusztusban megkezdődik, de az igazi szüreti munka az indián nyár és az októberi hónap programja. Mielőtt meglátogatnál egy dűlőt/szőlőhegyet ebben az időszakban, segítünk néhány érdekességgel, hogy Dionüszosz hedonista tiszteletén túl is felvághass azzal, hogy milyen tájékozott vagy.

Megvan az a vicc, hogy két alkesz találkozik, az egyik szőlőt eszik, mire a másik azt mondja neki: „haver, ne már, azzal még várni kell!”? Na, így van ez a szürettel is. Meg kell várni vele a megfelelő pillanatot. Bár népi hagyományokhoz igazodva, tájegységenként eredetileg konkrét napokra datálják a szüret kezdetét, ez a kőbe vésett időpont változni látszik – természetesen a szőlő és a majdani bor legjobb minőségének érdekében.

A gyümölcs legfontosabb szükséglete a napsütés – nem pedig a hőmérséklet, ugyanis hűvösebb, de napsütéses területeken is készülhet ropogós, feszes bor. A borász úgy választja ki a szüreti időpontot, hogy a borszőlő minőségének és fejlettségének a csúcsán legyen: egy nappal sem előbb vagy később,

mert ebből a termésből lesz a legkiválóbb must, majd a legszebb bor.

A tőkének van egy maximuma, aminél több cukrot már nem tud termelni, és számolni kell azzal is, hogy minél melegebb az idő, annál kevesebb sav marad a szőlőszemekben. Nem szabad megvárni az esős, nyirkos időt, a cukortartalom ekkor már nem nő, a gyümölcs rothadni kezd.

Érdekes a cukor-sav arány kérdése is, hogy mikor van az a pont, amikor ez a két esszenciális tényező harmonikusan egészíti ki egymást. 

Ha itthon is népszerű szőlőfajtákról beszélünk, akkor korai szürettel készül például a csabagyöngye, a chardonnay, későbbi a cabernet franc vagy az olaszrizling. Megint egy más kategóriába tartoznak az édes, például az aszúborok, melyek éppen a cukortartalom kimaxolására építenek: a bogyó dehidratálódik, töpped, ez a szüret a legkésőbbi.

Kézimunka vagy gépi munka?

A gépi és a kézi szüretelés is bevett, de nyilvánvaló, hogy a kézi szedésnél semmi sem jobb. (Már leszámítva talán a sört, a nőket és a focit.) Esetenként a technológia mégis közbeléphet: egyrészt éjszaka, sötétben is folyhat a munka, másrészt gyorsaságával megelőzhető a túlérés is a kényesebb fajtáknál. Viszont nincs meg a gondos, emberi válogatás, szennyeződések, roncsolódott fürtök is maradhatnak a szórásban. Szőlőkombájn, csonkázógép, pneumatikus metszőolló – mind fututisztikusan hangzó masinák, melyek csatlakozhatnak a betakarításhoz. 

Hektáronként 15-20 ember egyidejű munkájáról van szó, egy nagyobb borászat esetén ez 150-200 embert jelent! Ha általánosságában nézzük, normál időjárási körülmények között, 100 kilónyi egészséges szőlőből körülbelül 70-75 liternyi mustot lehet kipréselni. Már ezek a szárazabb számadatok is megmutatják, hogy micsoda munka van egyetlen palacknyi bor elkészítésében. De mielőtt kiszáradnánk, gargalizáljunk!

Gargalájz it! Íme néhány program, ahol szinte kötelező jelleggel ihatod le magad az anyaföldig:

• 09.30-10.03.: Móri Bornapok
• 10.01-03.: Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok
• 10.01-03.: Villányi Vörösbornapok
• 10.02.: Budafoki Pincejárat
• 10.02-03.: Borhajó Badacsonyba
• 10.10.: Hangulatos Borangoló a pátyi Pincehegyen
• 10.15-17.: Szüreti Fesztivál, Balatonfüred
• 10.23.: Becehegyi Bortúra

A cikk címe idézet a Bëlga Boros című számából.

Nyitókép: Etyeki Piknik / Facebook