A magyar, aki nem talált karórát, ezért csinált sajátot

Szerző: RetekG

Unicum. Túró Rudi. Pálinka! Hortobágy. Hivatalosan ugyan nem mind hungarikum, de legtöbbünk számára azért mégis csak az: valami, ami csak itthon van, valami, amit szeretünk, valami, ami a miénk, valami, ami magyar. A téma azonban továbbra is a stílus, azon belül újra a férfiember legfontosabb ékszere, az óra. Méghozzá AZ ÓRA, ami ízig-vérig magyar.

Magyarország az első 1000 évben valahogy nem vált sem az autóipar, sem az óragyártás fellegvárává. Különös, hisz olyan zseniális embereket és találmányokat adott ez az egykoron (legalább is európai léptékben) nagy és meghatározó, az osztrák sógorsággal birodalmi dicsfényben tündöklő nemzet, mint Bíró László, a golyóstoll feltalálója vagy Gábor Dénes, a hologram, Asbóth Oszkár a helikopter, Jánosi Marcell a megboldogult, szép emlékű floppy lemez, Mihály Dénes a hangos film megálmodója, hogy a mindenki által ismert legendákat, Neumann Jánost vagy Szilárd Leót ne is említsem, és a felsorolást tényleg folytathatnám egész nap.

Gábor Dénes (1900-1979)

Fel és még feljebb

A második évezred azonban eddig jóval kedvezőbb mind az autó-, mind az óraipart tekintve. Valódi magyar négykerekű márka továbbra sem létezik, de multinacionális vezető vállalatok vérkeringésébe kötve azért csak kivesszük a magunk részét az aszfaltkoptatók szaporításából.

Első magyar autó 1905. Alkotója: Csonka János

Szívemhez azonban, miként korábbi írásaimból is kitűnhet, az idő múlását ketyegve mérő szerkezetek állnak közelebb, s talán az sem titok már, hogy álláspontom szerint 

létezik élet és érték a Rolex és a Patek Philippe elefántcsonttornyain túl,

még akkor is, ha az első karórát épp az utóbbi készítette, ráadásul egy magyar grófnő csuklójára, ahogy erről is szóltunk már.

Ami viszont a korábbi írásokból kimaradt, mert önálló cikket érdemel, az egy nagy bejelentés:

https://www.youtube.com/watch?v=itAOGRiYRLI

Van magyar óragyártás!

Van magyar órás cég!

Bizony ám, akad egy óra, ami magyarul beszél, amire rá van írva szó szerint, hogy Budapest.

Ha esetleg nem ért meglepetésként ez az infó, akkor is érdemes tovább olvasnod, ugyanis felkerestük az egyedülálló, 100%-ban  magyar óragyártó cég alapító tulajdonosát, hogy feltegyük a minket és talán téged is érdeklő kérdéseket.

Az Evolvens sztori

Mezei István, az Evolvens Budapest alapítója megfizethető órákat gyárt egyedi megjelenéssel mindenkinek, mindennapokra, minden igényt kielégítő minőségben. Mindezt önerőből, szinte a semmiből felépítve a céget itt, Magyarországon. For real.

Az cég, ha kategorizálni kellene, leginkább az ún. microbrand gyártók táborába esne. A microbrand létnek számtalan előnye és hátulütője akad, s bár nincs az alkotó mögött több évtizedes óragyártói örökség,

nem fél a szükséges tapasztalatot akár végtelen sok próbálkozás útján megszerezni.

Állhatatos kitartásának köszönhetően, e magyar óramárka folyamatosan fejlődik, elvégre a név mégiscsak kötelez.

Mélyvíz: Microbrand jelzővel címkézhető az óra és gyártója, ha független, azaz nincs multimilliárdnyi vagyon felett diszponáló, százfejű, multinacionális befektetői cégcsoportként terpeszkedő polip gazdája, ami ugyan hátrány, mikor a fejlesztések és a gyártás finanszírozásáról esik szó, azonban előny minden egyéb téren. A microbrand cég a fejlődési és fejlesztési irányokat saját, kreatív ötlete és szándéka alapján határozhatja meg. Mindarról, hogy végül mit tesz ki a polcra a vevőknek és mennyiért, az a néhány ember dönt, aki az órát az asztalon megrajzolta, és az egyes példányokat összeszerelte. Ezek a cégek jellemzően igen kevés alkalmazottal, viszont annál több beszállítóval dolgoznak. A függetlenség ára, hogy minden munkafolyamatra (pénz szűkében) saját berendezés és eszköz sajnos nem áll a rendelkezésükre, cserébe viszont mi, vásárlók kiváló ár-érték arányú órát kapunk.

A microbrand jó, értem?

Fontos kiemelni, hogy a microbrand órás cégek és az úgynevezett „alibaba” cégek között semmiképp sem lehet egyenlőségjelet tenni. Létezik ugyanis igen sok „márka” a piacon, ami lényegében olcsó, gyenge minőségű, többnyire Kínában gyártott, tömegével „fröccsöntött” alkatrészekből szerel össze vitatható minőségű gagyit.

A microbrand ezzel szemben – meghatározott anyagi korlátok közt – az elérhető legjobb minőséget célozza meg, s létjogosultságát leginkább igazolandó, egyedit, újat és mást kíván előállítani. Önkifejezésre törekszik,

az óra mögött mindig van valamilyen már-már személyes történet,

mondanivaló és tartalom, na meg rengeteg erőfeszítés.

Az Evolvens Budapest órák esetében is így van ez.

Minden egyes darab Magyarországon, Budapesten születik,

a tervezőasztaltól a gyártáson át az összeszerelésig, kivételt csupán az órát működtető Citizen/Myota automata szerkezet jelent, amely a microbrand világban általánosan használt alkatrész. Egyéni tapasztalataim alapján nem ez a mechanikus szerkezetek Rolls-Royce-a, azonban az Evolvens Budapest órákban ketyegők viselkedése az egyik ok, ami kezd meggyőzni arról, hogy ez az egyébként relatíve olcsó automata gondos és hozzáértő kezekben, megfelelően összeszerelve és szabályozva igenis érdemes arra, hogy hosszú ideig, nap mint nap mutathassa az időt a csuklómon. Lassan elhiszem, hogy megbízhatom benne, s a pontosságra sem lesz hosszútávon panasz.

A cég 2011 óta létezik, s e sorok írásakor már

7 kollekcióból válogathatsz,

ha kiváló minőségű, megfizethető árú, magyar órát keresel.

Ha pénz nem számít, akkor erről a képről válassz hármat, MOST!

 

A cégtulajdonos, Mezei István mottója szerint:

Az Evolvens nem csupán egy óra, hanem annak az eszmének a képviselője, mely szerint kellő akarattal és kitartással bármi megvalósítható.

Lássuk, mindez hogyan lett az elmúlt hat évben valóság!

beautyFY: Tudjuk, hogy 2011-ben indult az Evolvens Budapest. Amit nem tudunk, hogy mi vett rá a saját órák készítésére. Volt valami konkrét célod? Miért érezted szükségét, hogy létrehozz egy magyar órás céget, illetve óramárkát?

Mezei István: Az egész ötlet úgy kezdődött, hogy akartam venni magamnak egy órát. Akkoriban már volt pár órám, de ahogyan lenni szokott, egyre éhesebb lettem. Sajnos, amit akkor épp kinéztem, túl drága volt, nem engedhettem meg magamnak. Korábban kamerastabilizátorok gyártásával foglalkoztam, volt némi tapasztalatom a gyártástechnológia területén. Emlékszem, az egyik pillanatban bevillant az ötlet, hogy miért is ne készíthetnék magamnak egy órát?

Természetesen fogalmam nem volt róla, mivel is jár egy ilyen mechanikus műalkotás előállítása. A rengeteg kudarc mégsem tántorított el, sőt, erőt adott a további kísérletezéshez, s ez a szenvedély visz előre azóta is!

bFY: Tanult szakmád az órásmesterség? Mondhatjuk, hogy profi órás vagy?

M.I.: Az órakészítésen kívül elég sok mindennel foglalkozom. Számomra ez a projekt is, mint a többi, valahol az önmegvalósításról szól. Létrehozni addig nem létező dolgokat mindig kihívás és élmény. Sosem tanultam az órakészítés szakmát, de olyan ember vagyok, akire könnyen ragad minden újdonság, ami érdekel. Rengeteg dolgot kellett megtapasztalnom, megtanulnom, és számtalan balul elsült próbálkozás vezetett végül a működő modellek elkészüléséig. 

bFY: Milyen nehézségekkel, akadályokkal kellett megküzdened az elején?

M.I.: Akadály akadt bőven. A kezdeti időszakban például nagyon komoly problémát jelentett a fejlesztés pénzügyi fedezete. Rém lassan haladt a dolog, nem volt elég az anyagi forrás ahhoz, hogy minden egyszerre meglegyen. Nagyon sokat kellett várni például, amíg egy adott beszállító gyártási kapacitása felszabadult, már ha egyáltalán hajlandó volt foglalkozni az alkatrészeimmel.

 

Sokszor nem mondhattam el, hogy mit készítek,

mert magasabb áron vállalták volna el ugyanazt, miközben halomban állt a sok hibás darab, ami újabb köröket, újabb költséget jelentett. Talán az egyik legnehezebb feladat a mutatók kifejlesztése volt, csak ez az „apró” elem több mint egy évet vett igénybe.

bFY: Amit leginkább kiemel a honlapotok, hogy az óra teljes egészében Magyarországon fejlesztett, tervezett, gyártott, valamint ti magatok is rakjátok össze itt, Budapesten. Miért ennyire fontos ez? Mekkora a csapat, ami mindezért felelős? Esetleg beszállítókkal oldjátok meg?

M.I.: Nagyon fontos volt számomra, hogy az óra valóban itt, Budapesten készüljön. Mindenképpen csak olyan beszállítókat akartam bevonni, akik közel vannak, így jól ellenőrizhetők. Az óra legtöbb eleme (tok, korona, számlap, mutatók, szíj) mind itt készül Magyarországon.

 

bFY: Miből készül maga az óra? Akad különlegesség a raktárban?

M.I.: Az anyaghasználat egy folyamatos, véget nem érő kísérletezés. A legtöbb alkatrész rozsdamentes acél, de van olyan modell is, ami egy speciális, 7075-ös alumínium ötvözetből készül. Kísérleti modellek készültek például gránitból és egy spéci betonból is.

bFY: Hogy kerül a szerkezet a tokba? Végeztek bármilyen módosítást vagy egyediesítést rajta? Vesszőparipám a kérdés: mennyire pontos az óra, ami kikerül a műhelyetekből?

M.I.: Természetesen az óra szíve a szerkezet. Pontossága is attól függ, mi ketyeg belül, és persze attól, hogy az hogyan lett beállítva. Jelenleg

napi +- 5-8 mp pontatlanság megengedett

az általunk beépített szerkezetek esetében, amihez egyébként szintén igyekszünk hozzátenni, amit lehet. Jelenleg saját rotort építünk, illetve a tokhoz illeszkedő, fém szerkezettartó gyűrűt is magunk gyártjuk.

 

bFY: Hogyan működik a szervizhálózat? Végtére is egy relatíve kis cégről beszélünk. Ha külföldről érkezik vevő, az ő esetében is meg tudjátok ezt oldani?

M.I.: Minden óránkhoz két év teljes körű garanciát biztosítunk. Bármilyen meghibásodás vagy panasz esetén azonnal javítjuk. Ha külföldön észlelünk valamilyen problémát, futárt küldünk, és minél hamarabb visszahívjuk. Természetesen ennek teljes költségét mi álljuk.

bFY: Tudjuk, hogy a hetedik kollekció nemrég került ki a piacra. Melyik az a modell, amit szerinted elsőként kellene megrendeljünk? De kérdezhetném úgy is, hogy melyik a kedvenced az óráid közül, és miért?

M.I.: Természetesen mindig a legújabb modell a kedvencem, ezért ezt ajánlom minden olyan embernek, aki látja, és értékeli azt az energiát, amit minden egyes ketyegőbe egyenként befektetünk.

Annak szánjuk, aki, ha kézbe fogja, vagy a csuklójára teszi, látja, milyen sok munka és elszántság áll mögötte.

És persze mindenkinek, aki akar egy remek órát jó áron innen, a szomszéd házból.

bFY: Mesélj még az új modellről!

M.I.: Sokkal jobb, magas rezgésszámon járó (28.800 BpH) szerkezet dobog benne. Maga az óra mindössze 9,8 mm magas, tehát sokkal laposabb, mint az előző modellek, kényelmesebb hordani, könnyebb, és kabát esetleg zakó alá is gond nélkül befér. A szerkezeti felépítése is merőben eltér a korábbi modellektől, itt ugyanis egy központi tárcsára épül maga a tok. Karcálló zafír üveggel készül, a sötétben történő pontos időleolvasást új trícium indikátorok biztosítják, melyeknek nagy előnye a festett, ún. lumineszkáló mutatókkal szemben, hogy míg azok az összegyűjtött fényt verik vissza, tehát feltöltés nélkül nem világítanak, illetve viszonylag hamar kimerülnek, addig

a trícium „önerőből”, folyamatosan világít, feltöltéstől függetlenül.

Ennek ellenére természetesen nem radioaktív, tökéletesen biztonságos. A kódneve C-1A.

Mélyvíz: Szinte minden ma létező mechanikus órában az óra járásáért és annak pontosságáért (sok egyéb alkatrész mellett) főleg a balance wheel, magyarul „billegő” felel. A neve igen találó, mert ez a vékony kerék vagy keret ide-oda ugrál, jobbra-balra mozog, megtéve egyik és másik irányba is egy félkörívnek megfelelő mozdulatot, másképp mondva oda-vissza tesz meg egy teljes fordulatot, így vibrál és rezeg. Ez az az alkatrész, amitől úgymond „jár az óra”, pontosabban ez jár az órában, mert ennek az állandó és (jó esetben) folyamatosan egyenletes ütemű mozgása biztosítja az óra működését, ennek a rezgése jelenik meg az óra másodpercmutatójának haladásában, az elöl vagy hátul nyitott órák esetében ezt a folyamatos mozgást meg is tudod csodálni. Ha a billegő megáll, az óra is megáll. Egy fordulat=1 rezgés. Kettő rezgés tesz ki 1 teljes oszcillációt – ekkor a billegő megtesz 1 teljes ciklust az óramutató járásával megegyező irányban és vissza. Az óra járási frekvenciáját vagy oszcillációját hertzben (Hz), rezgésszámát vibrációban (BpH vagy vph) fejezzük ki, ez tehát megmutatja, hogy óránként mennyit „rezeg” avagy „vibrál” a billegő. A mai órák esetén a legelterjedtebb a 4 Hz, avagy 28.800 vph (BpH), ami annyit jelent, hogy a balance wheel négyet oszcillál másodpercenként.

Minél magasabb a frekvencia, annál pontosabb az óra,

és nem mellesleg a másodpercmutató annál egyenletesebben úszik, folyik körbe-körbe a számlapon, míg alacsonyabb rezgésszámnál inkább csak körbe ugrál, közelítve a kvarc szerkezeteknél látható, 1 másodperc=1 mutatólépéses vánszorgáshoz. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy minél magasabb ez a rezgésszám, az óraszerkezet annál érzékenyebben reagálhat a külső behatásokra, ütésre, rezonanciára, hidegre, melegre. Az óra pontossága és strapabírása sok egyéb tényezőtől is függ, egy alacsonyabb rezgésű óra is lehet megdöbbentően pontos, de általánosságban elmondható, hogy a magasabb rezgésszám nagyobb pontosságot eredményez.

bFY: Mik a távlati tervek?

M.I.: A közeljövő talán legfontosabb terve, hogy az egyes fő alkatrészeket mi magunk, saját gépparkkal tudjuk legyártani. A sok beszállító miatt sajnos továbbra is lassan halad a fejlesztés, a gyártókapacitás is korlátozott, mondhatni ahogy elkészül egy óra, annak már meg is van a gazdája, de szeretnénk sokkal több ember kezére budapesti órát adni. Tervben van egy front-office nyitása a fővárosban, ahol az eddigi „műhelykörnyezetnél” szebb helyen lehetne bemutatni az órákat, fogadni a vásárlókat.

Itt van még jó kis kontent