És hogy miket tanulhatsz tőlük. Komolyabb összeállítás, három oldalban. Enjoy!
Aki főnökösködött már egy legénybúcsú lemenedzselésénél magasabb szinten, az tudja, hogy egy vezetőnek
úgy is kell kinéznie.
Megvan az oka annak, hogy a megfelelően elegáns, átgondolt viselet magabiztosságot sugall, és sikert predesztinál, itt írtunk is róla egy jót. Pláne igaz ez, ha egy rakás túlfizetett, egocentrikus srácot kell a helyére rakni, sőt, néha egyik-másiknak az értésére adni: „bármekkora császárnak is gondolod magad, megint nem leszel benne a kezdőben, bro„.
Öltönybe bújt tekintély
Kevés dolog bizonyítja jobban a helyénvaló viselet szükségességét, mint azok a helyzetek, amikor férfiak férfiaknak parancsolnak. A katonaságban a sávok és a csillagok jelzik, hogy ki a főnök, a focipályán pedig egy olyan szerkó, ami látványosan szimbolizálja az ember státuszát a kispad mellett. Összeszedtük, kik ebben a legjobbak, és mi a stratégiájuk az öltözködésben. Nem árt, ha van stílusod, de az egész (ahogy ezt gyakran elmondjuk) tanulható is.
Miért kell úgy öltözni?
A 19. század elején az angliai klubokat még nem vezetőedzők, hanem tanácsok irányították, amik idővel elkezdtek kijelölni titkárokat vagy menedzsereket a csapat konkrét összeállításának és egyéb adminisztratív teendőknek az elvégzésére. A kvázi vezetőedző (head coach) tehát nem pusztán (sőt, nem is elsősorban) edzéseket vezetett, és nem is csak a kezdő tizenegyet határozta meg, hanem ő volt
a boss.
Palace-kispad valamikor a ’70-es években. Fotó: Getty Images
A ’60-es évekig a kispad divatja kimerült az egyszerűbb öltöny + kabát + kalap együttessel, kiegészítve esetleg pipával, amit a hetvenes évekre az irha és szivar macsóbb látványa váltott fel. Ahogy aztán az európai bajnokságokba egyre több lóvét öntöttek olyan gyártók, mint az Adidas vagy az Umbro, magától értetődő volt, hogy a pálya szélén is három- (vagy akárhány) csíkos melegítőben kezdtek flangálni a szakemberek.
Na ki ez a fiatal pali a Monaco élén?
A ’90-es években aztán
nemcsak a technopartyk és a Nesquik nyuszi pörgött fel, hanem a labdarúgás biznisze is,
ahova bődületes lóvék kezdtek ömleni. A tévés közvetítések növekvő díjai és a multik egekbe szökő marketingkeretei irgalmatlan pénzekkel pumpálták a klubokat és a nyugat-európai országok bajnokságait. Amint egyre népesebb közönséghez jutottak el a meccsek, úgy váltak nagyobb sztárokká a focisták − és a szakvezetők is. A lenti lista azokról szól, akik a pálya szélén is jó példával járnak elöl.