Durván eszkalálódik a helyzet a sportcipők piacán, már szoftverekkel is mennek az e-shopokra a seftesek. A virtuális csatatéren fiatal rajongók állnak szemben a trükköző befektetőkkel.
Ha belegondolsz, az egész borítékolható volt. A kapitalista gazdaság mozgatója, hogy miután X forintért vettél valamit, azt utána eladhatod X+5 forintért, és miután a +5 forintból kettőt lejattoltál az államnak (abból lesz iskola meg utak), kettőből befizeted az áramot meg a tartozásaidat, a maradék egyből még vehetsz a csajodnak csokit, cukorkát a kínaiban. Ő meg szintén befizeti az adót, és így pörög az egész szépen körbe. Ám ha akad egy olyan termék, amit a megvásárlása után
tizenöt nappal már 5-szörös áron lehet eladni,
akkor azon a piacon hamar megjelennek majd az ügyeskedők, akik ilyen-olyan trükkökkel bele akarnak nyúlni a rendszerbe. Ahogy megírtuk pár hete, a sneakereknél most ez megy. De nagyon durván.
Botokkal támadnak
Annak a megértéséhez, hogy mitől a káosz, néhány tudnivalót összefoglalunk annak, aki kevésbé van rácsavarodva a témára.
- A limitált példányszámú sneakerek hihetetlen értékesek a sportos utcai divatért rajongó fiatalok tömegeinél…
- ezért gigászi magasságba szökik az áruk a megjelenés után, egy 300 dolláros bolti darab pár hét múlva már 1700 dollárba is simán kerülhet a neten…
- így aztán megjelentek az ügyeskedő üzletemberek, akik már nem sneakerheadek, és sokszor ismeretlen forrásból (valószínűleg a retail üzletekből fű alatt, feláron) szerzik be az eredeti példányokat.
Mivel a rendelések leadása a legtöbb esetben online történik, a következő logikus lépés
már ezeknek a rendszereknek a meghekkelése, mobilappokkal.
Trükköző felhasználók által telepített keresőbotok pásztázzák az online shopokat, programozási furfanggal kikerülik az online sorban állást, és automatikusan lecsapják a ritka darabokról szóló ajánlatot, szinte már a megjelenés pillanatában. A tisztességes vásárló meg csak annyit lát az egészből, hogy nem is éri el a bolt felületét, amikor meg mégis, már egyetlen darab sincs az adott cuccból.
Mi a szar van itt, kérem?!
Hogy a lépők piacára egyre inkább jellemző durvulás lassan kezelhetetlen mértéket ölt, annak korábban is voltak jelei, például amikor tavaly egy dialízisben szenvedő michigani srác
működő veséért árulta az Adidas Kanye West Yeezy-példányát.
A Yeezy 350 v2 az a cucc, amin épp most megy a hiszti, mert már az első pillanattól borítékolható volt, hogy mezei rajongóként egészen egyszerűen lehetetlen hozzájutni a trükközések miatt. Azok pedig vannak, megszámlálhatatlanul sok, és brutálisan hatékonyak. A világ legőszintébb e-shopos blogbejegyzésében a Sneakersnstuff konkrétan megírta a vevőknek, hogy szinte 100%, hogy nem fognak tudni venni belőle.
Mint egy DDOS támadás
Leírják, hogy a megjelenés környékén egyes botok úgy viselkednek, mint egy túlterheléses támadás, és bár ezeket viszonylag könnyű letiltani (akár manuálisan is, nagy melóval), de más programok döbbenetes hatékonysággal kerülik meg a rendszert, szinte automatikusan bedobva a portékát a virtuális kosárba. Ilyenkor az eladónak egyenként kell eldöntenie a tranzakcióról, hogy vajon az már „gyanúsan gyors” volt-e, és ha igen, utólagosan sztornózni az adásvételt. Ez elég cinkes, ha közben annyian akarnak vásárolni, hogy a szerver szinte összeroppan.
A botokat használni meg szinte gyerekjáték, kis túlzással bárki letölthet és aktiválhat egyet. Sőt, van külön szolgáltatás, aminek még a neve is
Nike destroyer,
és pár egyszerű lépéssel bedarálja a virtuális bolt védelmét jelentő captcha-kat. Egy másik, az RSVP Kingz pedig regisztráció és bankkártyaadatok megadása után egy hasonló algoritmussal (de lényegében keresőrobotokkal) segít a felhasználónak beszerezni annyi darab és olyan típusú sneakert, amennyit és amilyet csak óhajt. Csak nem ingyen. Figyelj: egy alapmodellnél
darabonként 200 dollárt kérnek azért, hogy a robotjuk megvegye neked a hajrában.
Ők nem árulnak csukát, boltjuk sincs, csak a fenti összegért beüzemelik neked a Terminátort, de azt úgy ám, hogy a szóban forgó 350 V2-ből (amiből állítólag eleve csak 9000 darab készült, állításuk szerint 1900 pár rajtuk keresztül ment el. Tehát már nemcsak a sneaker eladása az üzlet, hanem külön szakma a termék automatizált beszerzése is, az auto-checkout. Beszarás.
Egy szakmai blogger például azon sírt, hogy ő maga, aki ebben él, erről ír, kvázi szakértője a témának, maga sem tudott beszerezni egyetlen Yeezyt sem két évig, hiába mozgatott meg minden szálat.
Nem világos, hogy az Adidasnál (övék a Yeezy, ugye) mennyi szándékosság van a dologban, mert bár a cégnek egyik oldalról kárt okozhat a negatív hírverés, másrészt a kialakult őrület egészen elképesztő erejű hype-ot robbant ki a termék körül. Nehéz lenne kiszámolni, hogy ez reklámértékben hány dollár, de gyaníthatóan sokszorosa annak, mint ami akkor keletkezne, ha a cipő a megjelenés után néhány hónap alatt lassan és legfőképpen csendben fogyna el a boltok polcairól.
Brutális megoldások
Mindenesetre a gyártó szinte teljesen csöndben van, csak a Nike mutat megértést saját SNKRS appjával biztonságosabbá és átláthatóbbá téve a vásárlásokat. A Burn Rubber nevű detroiti üzlet konkrétan már ott tart, hogy az igazságosság jegyében
betiltotta az üzlet előtti sorban állást, és naponta csak néhány órára teszi ki a Yeezyt a polcokra, véletlenszerű időpontokban.
Mentál.
A cikk megírásához felhasználtuk a Highsnobiety témába vágó beszámolóját.